Arany, ember

Csúri Ákos

Ex oriente

Jókor voltam jó helyen, - zárja rövidre a magyarázkodást a magyar aranyember, a sokszoros milliárdos. Indokolni tudná ugyan még vagy tíz nyelven: angolul, németül, franciául (hisz diplomata volt), oroszul (Moszkvában tanult), hollandul (kutatta a Holland Kelet-indiai Társaság dokumentumait, dolgozott Belgiumban is), és persze japán meg khmer, thai, vietnami és lao nyelven, hisz Indokína szakos volt az IMO-n. És szorgalmas, céltudatos, tevékeny, törekvő.

Délkelet-Ázsiában él vagy 650 millió ember. Sok elemző szerint a következő évszázad Ázsiáé: Kínáé, Indiáé, Japáné. Aki errefelé figyel, nem csalatkozik.

A Zelnik-gyűjtemény e térségben keletkezett, de Nyugat-Európában kerekedett ki, amikor a hajdani gyarmati adminisztáció, a francia, német, belga, holland, angol nagyszülők leszármazottai, „az unokák” piacra dobták az örökséget, hiszen őket már sem érzelem, sem nyelvtudás, sem hagyomány nem kötötte Indokínához.

A híres aranymaszk kiállítás volt a műgyűjtő belépője. Műtárgy vagyonát minimum másfél milliárd USA dollárra becsülik.  Most ezt Zelnik István tudományosan feldolgoztatja, publikálja (mintegy húsz kötetben), alapít egy délkelet-ázsiai kutatóintézetet, finanszíroz az ELTÉ-n egy  délkelet-ázsiai tanszéket, ide ösztöndíjakat ad, koncepcionál egy világlapot Délkelet-Ázsia művészete címmel, és persze jövőre startol az Aranymúzeum az Andrássy úton. (Ne is beszéljünk a kambodzsai tervekről: a 10 ezer hektáros ültetvénygazdaságról vagy a hajdani főváros, Koh ker feltárásáról.)  

Alapos ember. Aranyember.

Bölcs István

 

Néha a Lehel téri Rámpa söröző típusú műintézményekben is bukkanhatunk milliárdos vagyonú, trendi világpolgár, múzeumalapító, művészetpártoló nyomára. És nem is kell mélyen a korsó fenekére néznünk. Az Arany, ember című kötet kitűnő szerzője, egykori kollégám, Csúri Ákos többek között a hogyant is elmeséli. De nem elsősorban azt. Dokumentumokkal tűzdelt, izgalmas életmű portréjában dr. Zelnik Istvánt mutatja be, hogy megismerhessünk egy modern kori Jelky Andrást, vagy Benyovszky Móriczot, aki Délkelet– Ázsiában épp úgy honos, mint Budapesten, amelynek Andrássy útján hamarosan fantasztikus gyűjteményének otthont adó múzeumot nyit.

Aki elolvassa a könyvet, elemelkedhet a hétköznapoktól. Szárnyalhat kicsit.

És lehet-e ennél vonzóbb ajánlat 2010 Magyarországán?

Borókai Gábor (A Heti Válasz főszerkesztője)

Amiről ez a könyv leginkább szól, nem az én világom. Idegen tőlem mint a hazai és európai középkor kutatójától anyaga, az a kulturális hagyomány, amelynek emlékeivel a Néprajzi Múzeum Aranyba rejtett arcok című kiállítása szembesített. Nehezen találtam kritériumokat a nagyrészt a klasszikus antikvitáson alapuló európai rokon művek és az Ázsiából származók hasonlóságainak és különbségeinek magyarázatára. Tudom, hogy ezeket elsősorban Zelnik Istvántól várhatom: a gyűjtő, különösen a tudatos, a befogadás legilletékesebb kalauza. Elidegenít a közönséget annyira lenyűgöző „kincs”, az anyagi érték istenítése is. Magam leginkább a művészi kvalitás mint szellemi jelentés befogadásához várok szempontokat. Ennek ellenére alig tudtam letenni a könyvet mint bevezetést a társadalom egy számomra ismeretlen szegmensébe s – nemcsak Ázsiában (melynek e térségéről valaha André Malraux La voie royale című regényét olvastam izgalommal) – egyszerre egzotikus viszonyokba és személyes élmények nagyon közeli hátterébe is ad bepillantást. „Aranyba rejtett arcot” láttat.

Marosi Ernő művészettörténész

A könyv korlátozott számban rendelhető. Érdeklődni a cvikkermedia@gmail.com címen lehet.

Címkék: Könyvek
http://atlagpolgar.blogstar.hu/./pages/atlagpolgar/contents/blog/13036/pics/14325710254098221_800x600.jpg
Könyvek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?