És összeül a Bizottság…

Csúri Ákos

…csak sajnos nem a legendás A.E. Bizottság. Mert akkor még érteni is lehetne Viviane Reding asszonyság és Olli Rehn pénzügyi biztos politikai performanszait. Amelyek ugyan ellentétesek a betöltött hivatalukkal, de mint tudjuk, az A.E. Bizottság – egyik – ismérve pontosan az akkori konformista törekvések látványos felrúgása volt.

Reding asszony szerint Magyarországon katasztrofális az igazságszolgáltatás, meg úgy en bloc a teljes jogrendszer (természetesen diktatúra, rezsim, sajtó- és véleményszabadság tiprása et cetera a baromságok terén), mert Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képes nem túllépni azon, hogy egy bűnelkövető (Francis Ciarán Tobin) nem üli le a jogerősen kiszabott büntetését szörnyű bűntettéért (két kisgyermeket gázolt halálra Leányfalun). Skandalum! Mit képzel ez a Navracsics? És mit képzel az áldozatok családja? Miért nem képesek túllépni – ezen:

„A baleset 2000. április 9-én, vasárnap történt, délután 4 körül. A Budapesten egy ír biztosító vezető beosztású munkatársaként dolgozó Francis Ciarán Tobin, várandós felesége, a gyerekük és egy vendég szintén ír házaspár visegrádi kirándulásról tartottak hazafelé Tobin céges kocsijával, egy Volvo S40-essel. Az autó a szakértői vélemények szerint a megengedett 50 km/órás sebességet jelentősen túllépve 71-80 km/órás sebességgel haladt Leányfalu belterületén, amikor Tobin váratlanul (saját bizonyítatlan állítása szerint egy mellékutcából hirtelen kikanyarodó autó miatt) jobbra rántotta a kormányt.

A jogerős ítélet szerint a sebességkorlátozás 50 százalékot meghaladó túllépésével „az erős hétvégi forgalomban fokozott veszélynek tette ki a közúti közlekedés többi részvevőjének biztonságát. Ez az önmagában absztrakt veszély konkretizálódott akkor, amikor tisztázatlan okból hirtelen kormánymozdulatra került sor”. A Volvo felszaladt a járdára, és elütötte a babakocsiban ülő hároméves Zoltai Petrát és ötéves bátyját, Marcit, akik nagymamájuk előtt állva várták, hogy átkelhessenek az úton. Mindkét kisgyerek a helyszínen meghalt”.

A Budakörnyéki Bíróság 2002 májusában bűnösnek találta halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, három év letöltendő fogházbüntetésre ítélte és ugyanennyi időre eltiltotta a vezetéstől. A Pest Megyei Bíróság 2002 októberi, jogerős ítélete ezt azzal egészítette ki, hogy Tobin leghamarabb másfél év után bocsátható szabadlábon.

A képlet – minden európai jogkövető polgárnak – egyértelmű. Csak Reding asszonynak nem. Elég csak a Népszavában megjelent interjúját – amelyben nem sokat törődik az igazsággal – elolvasni.

 Szellemi ámokfutásának logikáját követve Tobin egy kialakuló (ne feledjük, az első Orbán-kormány idejéről beszélünk) fasisztoid diktatúrában követte el a bűncselekményt, azaz akkor és ott (2000, unión kívüli Magyarország) nem létezhettek a NAGY EURÓPAI normáknak megfelelő szabályok, jogrendszer, így tulajdonképpen az ír férfi az áldozat, mert ebben a szörnyű rendszerben volt kénytelen dolgozni, s így logikus, hogy 50 helyett 80-al ment és gázolt a járdán. Reding asszony szemében Tobin egy hős, egy mártír, a NAGY NEMZETKÖZI ORBÁNELLENES ÖSSZEFOGÁS szimbolikus alakja. És az ír e szerint is cselekszik. (Paul Caffrey, az Irish Daily Times újságírójának arra a kérdésére, hogy kíván-e élni azzal a jogával, hogy ne vonuljon börtönbe, szűkszavúan annyit mondott: „Jogom van hozzá!”.) Csókoltassuk, Reding Asszony!

Mielőtt még el is hinné a fenti gondolatmenetet magáról, kérem, hogy jöjjön el Magyarországra, ne bonyolítson semmilyen hivatalos tárgyalást, csak üljön le egy fél órára Zoltai Bencével, Petra és Marci édesapjával beszélgetni.

Azután szólaljon meg és nyilatkozzon. Ha tud.

És hátha közben Olli Rehn is abbahagyja alaptalan vádaskodásait hazánk gazdaságpolitikája ellen. Mert nem árt, ha egy pénzügyi biztos véleményét időnként a tények is zavarják.

S miközben minden európai bankbetétes éjszakáit igyekszik álmatlanná tenni, egyszer elmondhatná, hogy mi is fáj neki legjobban Magyarország kapcsán. Nem zárt ajtók mögött, négyszemközt és nem a gőzfürdőben tartott sajtóbeszélgetésen. Hanem kamerák előtt, bele a nagy európai valóságba.

„Hölgyeim és Uraim! Magyarország kapcsán nem a GDP-vel, meg a hiánnyal, meg a multiadókkal és egyéb nyalánkságokkal van bajom, hanem a melegházasságok akadályozásával. Ezt még egy ilyen kereszténydemokrata ország sem teheti meg, főleg az én liberális biztosságom alatt. Köszönöm, hogy meghallgattak!”

És akkor tényleg összeülhet majd a Bizottság, elővehetik Reding asszony és Rehn biztos leleteit, majd a sok ellentmondást látva átalakulhatnak konzíliummá.

Ideje lenne.

A.E. Bizottság,Francis Ciarán Tobin,gázolás,igazságügy,ír,Irish Daily Times,Leányfalu,Navracsics Tibor,Olli Rehn,Paul Caffrey,Publicisztikák,Vivane Reding,Zoltai Bence,Zoltai Márton,Zoltai Petra
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?