FÖLD

Csúri Ákos

Ma minden a föld körül forog. (Mert mégis mozog a Föld…). Mindenszentek és halottaink a temetőkben – újraparcellázás a birtokpolitikában az igazságosság jegyében. Ami e kettőt összeköti, az az anyaföld, szülőföld. Földosztás vagy államosítás? Vita a vita kedvéért. Európai példák utáni kapkodás, miközben az Európai Unióban nincs egységes szabályozás kialakítva, így a tulajdonszerzést illetően sem létezik közös uniós jogi keret.

Franciaországban külön állami szerv működik a hazai gazdák védelmében, ennek ellenére a külföldi földtulajdon aránya 2010 és 2013 közt jelentős mértékben növekedett. Becslések szerint külföldi állampolgárok közvetett formában – elsősorban agrárvállalatokban történő részvényszerzésen keresztül – 2010-ben a francia termőterületeknek 10 százalékát ellenőrizték, ami 2013-ra 20 százalék körülire emelkedett.

A napsütötte román földbirtokok felvásárlására 2014-ig moratórium vonatkozott, ami jogilag kizárta a külföldiek közvetlen romániai földszerzéseit. Ugyanakkor a szabályozás rengeteg jogi kiskaput rejtett magában, ezért a külföldi állampolgárok földszerzése a gyakorlatban mégis lehetővé vált, ami például vegyes (külföldi-román) tulajdonú vállalatok révén valósulhatott meg. Tavaly márciustól új földtörvény van hatályban, ami a külföldi állampolgárok földszerzését is lehetővé teszi. A szabályozás azonban a mezőgazdasági területek adásvétele során a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és a román állam számára elővásárlási jogot biztosít, ami jelentős mértékben akadályozhatja a külföldiek romániai földszerzését. Mindennek ellenére, a földvásárlási moratórium folyamatos jogi kijátszásának köszönhetően a külföldi állampolgárok számottevő mértékben növelhették romániai földbirtokaikat. Az optimistább becslések szerint a romániai termőterületek 6 százaléka (kb. 700-800 ezer hektár) került közvetlen külföldi tulajdonba, ugyanakkor a pesszimista vélemények szerint a transznacionális vállalatokon keresztül a földek 40 százaléka közvetetten külföldiek tulajdonában áll.

Északi szomszédunknál a külföldi uniós állampolgárok szlovákiai termőföld-vásárlására 2014-ig moratórium vonatkozott. Az új földtörvény rendelkezései szerint Szlovákiában hivatalosan csak az vásárolhat termőföldet, aki legalább három évig vállalkozott az agráriumban és legalább tíz éve rendelkezik szlovákiai lakhellyel, ami a gyakorlatban teljes mértékben ellehetetleníti a külföldiek földszerzését. A szlovák földtörvény rendelkezését az Európai Bizottság jogellenesnek találta, ezért diszkriminációra és a szabad tőkeáramlás alapelvének megsértésére hivatkozva eljárást indított az Európai Bíróságon Szlovákia ellen. Romániához hasonlóan a szlovák moratórium szabályozásában korábban több joghézag is volt, ezért a külföldiek számára – például a gazdasági társaságokban történő tőkeemelések útján – a közvetett formában történő földvásárlás ebben az esetben is lehetővé vált. Becslések szerint a kétmillió hektárnyi szlovákiai termőföldnek legalább 30 százaléka különböző formában külföldi tulajdonban van. A legnagyobb érdeklődés a jó minőségű csallóközi és a Duna menti földek iránt mutatkozott, ahol elsősorban a dánok vetették meg a lábukat.

Úgyhogy maradjon csak azok kezében a magyar föld, akik nem részvényként tekintenek rá, hanem megművelik. Hogy pontosan tudjuk majd – ha eljön az idő –, hogy tulajdonjogilag mit érthetünk ezen Petőfi idézet alatt: „hol sírjaink domborulnak”.

Mert a föld összeköt és ma ezt üzente.

http://atlagpolgar.blogstar.hu/./pages/atlagpolgar/contents/blog/22070/pics/14463766691740685_800x600.jpg
Vasárnapi üzenet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?