Szabad Nép – LXXIV - Üzenet vasárnapra, 2016. október 8.

A kollégákkal szolidáris vagyok. (Nem feltétlenül mindegyikkel). Ennyi.

A lappal nem tudok az lenni.

LXXIV. Azaz 74. De úgyis írhatnánk, hogy (2016-74= 1942) a Magyar Kommunista Párt napilapja, a Szabad Nép ennyi évfolyamot ért meg. Azaz egy vállaltan kommunista lap múlt ki, csak most már Népszabadság címmel.

Kimúlt, mert már nem volt rá igény. Élénken emlékszem, amikor Horn-kormány kezdetén a Pest Megyei Hírlap, vagy Bencsik lapja a Pesti Hírlap, az Albert Gábor, Kocsis L. Mihály, Apáti Miklós, Szalai Attila fémjelezte Új Magyarország nehéz anyagi helyzete, megszűnése kapcsán az ÉS-ben, a Népszabadságban, a Népszavában, az akkori Magyar Hírlapban sorban jelentek meg a kárörvendő publicisztikák, hogy hát a „piac diktál, és a piacról kell megélni”. Szolidaritásnak nyoma sem volt.

Most is a piac diktál. A Népszabadság kiadója feketén-fehéren leírta: 74 százalékkal csökkent az eladott példányszám és 5 milliárdos veszteséget halmoztak fel. Tovább nem finanszírozzák – vége.

Tudom, most majd a szolidaritást kérik számon azok, akik egykoron fikarcnyit sem voltak szolidárisak.

De ez lényegtelen.

A lényeg, hogy 27 év alatt befejeződött a rendszerváltás. Az MKP, az MDP, az MSZMP, az MSZP – majd országos, majd szocialista, majd független – lapja, a Szabad Nép 74 év után kimúlt.

Olvasom, hogy tüntetés szerveznek a Kossuth térre. Magamban motyogom, hogy nem tüntetni kellene, hanem meg kellett volna vásárolni a lapot…

Olvasom, hogy a Rogánnal és Matolcsyval kapcsolatos cikkek miatt húzatja le a rolót maga Orbán Viktor. Hihi. Tipikus szabad népes gondolkodás. Az MDP és Rákosi idejében ez valóban így történt volna (feltéve, ha az akkori ügyeket bárki megírta volna a hatalmas – ma, persze, nem létező… – „sajtószabadság” jegyében), de ma ténylegesen demokrácia, piaci alapon működő média van. Kiadókkal, tulajdonosi felelősségvállalással.

A Szabad Nép (Népszabadság) kimúlt. Olyan nincs, hogy egy napilap felfüggesztődik. Ha csak egy megjelenést kihagy, akkor vége.

Az egykor volt Szegeden, polgári értelmiségi körökben volt egy szokás: Népszabadságért pénzt nem adunk ki. A munkám miatt ezt, sajnos, hosszú évtizedekig megszegtem. A Sors most visszaad valamit a lelkiismeretemnek.

Örömmel vezeklek.

P.s.: A kollégák zömét azért nem féltem. Lesz hely a Magyar Nemzetnél, az ATV-nél, ha rendeződik a sorsa, akkor a Népszavánál, a Vasárnapi Híreknél, az RTL Klubnál et cetera. Merthogy sajtószabadság van. 

2
http://atlagpolgar.blogstar.hu/./pages/atlagpolgar/contents/blog/30818/pics/14759258431590706_800x600.jpg
Vasárnapi üzenet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
nagyiellenszélben
nagyiellenszélben 2016-10-09 10:39:39
A tüntetés helyett inkább előfizetést vásároltak volna a nagy Népszabadság rajongók, hiszen ebből él az újság. Még emlékszem rá, hogy már a 2000-es évek elején sem volt az előfizetői létszámmal minden rendben, hiszen a szabadtéri előadások alatt ingyen osztogatták - előfizetés reményében - az újságokat számolatlanul. Ugyanez a helyzet a helyi legjelesebb – egyetlen – sajtóorgánummal is, már mindent megpróbálnak, hogy előfizetőket nyerjenek. De a jobb érzésű szegedi az interneten tájékozódik, nem a DM-ből, hiszen abban a helyi király szerepel szinte minden oldalon, minden formában. Őt pedig ingyen is láthatják a rajongói egy-egy helyi „szobrának” átadásakor. A szobor persze átvitt értelemben értendő, de szaporodnak, járunk rajtuk, megfoghatóak, mint a legalább tízszer bejelentett új uszoda, amelynek elkészültét láss csodát, 2018-ra tervezi. Bár már van egy túros hátú uszodája, ahol a tulajdonjog szépen átvándorol magánkézbe, mert olyan ronda, olyan kicsi, olyan drága, hogy a szegediek utálják. Persze ezért is biztosan Orbán Viktor a felelős, mint mindenért, a baloldali, a jobbos, az összevissza pártok stb. szerint.
Válaszolok
László Zoltán Zentai 2016-10-08 16:28:08
Hát hogyne lenne! A balliberális média itt, ebben az országban, holtában is hódítani fog, magam sohasem voltam, s nem is leszek zsurnaliszta, igaz írtam egypár könyvet, sőt egy korszak kezdetét egy publicisztikai könyvember összegeztem (Rendszerváltó gazga(g)ságunk, Grafit Kiadó, 2000.), de ezek akkor is újrateremnek, ha már senki sem fogékony a "liberátorok" eszméire. Sajnos Ők mindig és minden körülmények között csak uszítani, kárt okozni, gúnyolódni, nemzetietleníteni tudnak! A francia zsurnaliszták után a legkártékonyabbak!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?