Publicisztikák

Tovább

Könyvek

Tovább

Nyúz

Tovább

Vasárnapi üzenet

Tovább

Fotók

Tovább

Videók

Tovább

Jegyzetlapok

Csúri Ákos
2010.05.25.

Nem mondom, váratlanul ért a felkérés. Persze számíthattam volna rá, ha korábban tudok arról a lehetőségről, ami az Olvasó kezében tartott, meglehetősen vaskos kötetet eredményezte. Évtizednyi válogatás. Biztos lehet benne, a publicista kritikai érzéke csak finomult. Mint ahogyan abban is, hogy nézőpontja, erkölcsi alapja jottányit sem változott. Legfeljebb megszilárdult.

Elképesztő, az idő múlásával sem lankadó alkotóerő hajtja a szerzőt. Az utóbbi néhány évben inkább az elektronikus médiában tevékeny, de végig az írás fontosságát tartja szem előtt. Egyszerű hitvallás: minden a betűkön alapul. Ebben a tekintetben – különösen pedig napjaink akárkiből sztárocskát gerjesztő média-világa tükrében –, csudabogár. Olyan újságíró, aki jó tévés. Olyan tévés, aki jó rádiós. Olyan rádiós, aki jó újságíró. Mindenhol elismerik tehetségét, ám sehol sem fogadják be teljesen. Zavarja a kollégákat, hogy nem a köpönyeg forgatása miatt kap szót (képernyőt, mikrofont) megannyi helyen. Ez persze önmagában is kivívja sok szem ferde nézését. Mint ahogy az is, hogy megalkuvást nem ismer, ami imádott betűi hitelességét illeti. Ugyanis, kérem szépen, a betű kétélű fegyver. Nagy tehát az író felelőssége. Csúri Ákos nyíltan vall színt.

Amikor támadják, egyből nekik akar esni. Riposztozni indulatból, hitből, meggyőződésből. Igazságból. Cáfolni a nemtelen állításokat. Végül mindig lehiggad. Hungarikummá lett, idegen elleni védőreflex: a cáfolat alátámasztja az állítást. Akkor inkább a csend, inkább belenézni egy újabb bal-egyenesbe. Jobb-horogba, akár. Innen is, onnan is jöhet a pofon. A gerinc mégis egyenes marad. Hiába, keserű az igazak vigasza: csendben tűréssel lehet a legnagyobbat visszaütni.

A szerző első gyűjteményes kötetéhez (Temessetek szabadon!) Szántó Ferenc írta – bevezetésképpen – „magányosság” című ’félpercesét’. Eltelt nyolc év, de szavai ma is igazak:

„ez a fiatalember azért mászkál országokban (könyvtár, kocsma, lakótelep, híres ember, és a némák), hogy valamiről tudósítson. úgy tűnik nem csak arról, ami neki fontos.

fontos ez mindannyiunknak. amit olvasni fognak rólunk és róla szól. egy fiatalember, aki úgy döntött, hogy néz és gondolkodik.”

Kis kiegészítésre szorul csak ez a pár mondat: lát is. S képes arra, hogy láttasson. Ráadásul nem csak egyetlen szemszögből.

 

[Ülünk a kocsmában. A szerző, a lektor, meg én. Csepelen. Már fűtenek, kint deresedik a fű. Zöld még, de nem sokáig. Obligát zajok: szombat este diszkóba vágyó pultos-lány („láttátok volna a régit, annak voltak aztán nagy mellei” - szól a lektor) dönget valami elnyűtt, de ab ovo gyengén muzsikáló (?) kazit. Közben megy a tévé. Made In Dzsunka szobaantenna hangyásan hozza be az adást, hiába az akadálytalan rálátás a túlparti hegytetőn csúcsosodó adóra. Csonttörés készül. Amolyan bosszú, néhány éve szenvedett, ám annál nemzetibb bunyósérelemért. Elégtétel a sportág egyik legnagyobb alakjának emlékére. A show elején stílszerűen az a rapper rappel, aki imádja Argentínát. „Bumm a fejbe!” Később kiderül, hogy nemcsak focisták jó színészek, hogy a bíró szava – még ha hülyeség is – szent, továbbá hogy akármi is történt, nincs ember a helyiségben (se nő, se férfi), aki kipróbálná az övön aluli ütést. Főleg nem profi-boksz címmérkőzésen. Hová is a bumm?

Mi nem ezért jöttünk. Sőt, ha tudjuk, alkoholmentes sör nincs (de, van, csak vásárolni kell a diszkontban, hogy a kedves vendég fogyaszthassa felárral, ha már ahhoz támad kedve), nem is jövünk. Nekünk ugyanis fejezet címeket kell alkotnunk! Hat egység elé keresünk frappáns, esetleg (bár nem feltétlenül) kifejező címeket. Egyre fogy a cigi. Ötletek repkednek. Kissé vontatottan. Végül kikötünk egy tematikus szál, mint vezérelv mellett: temető. Úgy is szabadon temettetted magad a múltkor, legalább átkötünk! Innen a morbiditás. Azaz hogy, innen is. Hiszen ami a fejezetcímek után következik, néha maga is morbid. De legalábbis végletes indulatokat gerjeszt. Mi hárman, akik ülünk most, az alkotói elégedettség eltérő méretű mosolyával arcunkon, tudjuk: a szerző vallja, megsemmisülésben van csak beteljesülés. Vagy az, vagy vigasz. Vigasz híján pedig csak a fájdalomból, a reményt vesztett kínlódásból menekvés. Egyébként ez is közös bennünk, bár szerintem én jöttem rá hármunk közül utoljára.

Dolgavégezetten indulunk. Találkozunk még, pont itt, ebben a könyvben, pár száz oldal múlva úgy is! Hazafele tartunk, pedig én mennék még. Minél távolabb: messzebbről hazatérve talán jobban várnak. Vigyázat, ez csak illúzió! Aki hazavár, a sarki újságostól jövet is ugyanúgy, ugyanazzal a szívvel vár.

Te, figyelj ide, nem lehetne átírni a végét a kedvemért is? Vigyetek engem is magatokkal. Ígérem nem fogok zavarni.]

Hat fejezet, hat látásmód. Tematikus rendezésben. Mégis, egyazon, mélyről fakadó meggyőződés hajtja valamennyit. Harminchárom éves fejjel, az ifjonti, puszta indulatoktól megszabadultan, az érettebb, átfogóbb rálátás birtokában már, de soha meg nem törhető tisztasággal.

Fogadják szeretettel ezt a kötetet! Ez, mi legkevesebb jár azért, hogy szót emel az ellen, ami felett mi elsikkadunk. Nem baj, ha az utolsó lapot is elolvasva, a könyvet lerakva, nem látjuk másként a világot. Az író úgy sem pihen.

Csapó, főcím indul.

Illich Lajos

Címkék: Könyvek

Gutenbergtől Spielbergig

Csúri Ákos
2010.05.25.

„Csúri Ákos és Illich Lajos tavaly megjelent kötete, mely a Médiaismeret és filmkultúra alcímet viseli, a szerzők szándéka, valamint a fülszöveg ajánló sorai szerint tankönyv és segédkönyv. Egyre több általános és középiskolában folyik mozgókép- és médiaoktatás, és az ország néhány egyeteme és főiskolája szaktanárok képzésével is foglalkozik.1 Létezik ugyan már néhány jól használható tankönyv és segédkönyv, de e fiatal tantárgy oktatói nincsenek olyan jó helyzetben, mint kollégáik, akik újabb és újabb tankönyvsorozatok tucatjaiból válogathatnak.2 Ezért minden új munka megjelenése a piacon hiánypótló lehet.(…)”

„A könyv tematikája átfogó, bejárja az információ fogalmától az írott és elektronikus média mai formájáig, valamint a mozgókép születésétől a multiplex-hálózatokig vezető utat. (…)”

„Összességében és egészében a könyvnek (…) ott a helye tehát a többi filmes könyv mellett a polcon minden iskola könyvtárában.

Jordán Helén, Metropolis, 1999

 

Címkék: Könyvek

Temessetek szabadon!

Csúri Ákos
2010.05.25.

Scriptor sorozat, Mécs László Könyvkiadó, 1995. Az első könyv. Publicisztika és riport gyűjtemény.

Címkék: Könyvek

Ezeket a cikkeket olvastad már?