Akkor most miről beszélünk? - Vasárnapi üzenet, 2017.július 9.

Megy itt a nagy háborgás a sajtóban a sajtóról, hogy Mészáros Lőrincnek hány lapja van, meg hogy – a Heti Válasz érdekes összeállításából is kitetszően – a „botkisták” azzal vádolják a nagy öreg Puch Lászlót a szociknál, hogy a Fidesz kitartottja, és vörös médiáját a kormány pénzeli.

Miközben…

…miközben csak kézbe kellett venni július 5-én, szerdán, a két zászlóshajónak gondolt újságot, és rögtön szembesülhettünk a nevetséges és szomorú valósággal. 

A Mészáros-Liszkay-Csermely fémjelezte Mediaworks kiadó országosan legismertebb terméke, a Nemzeti Sport, mintha egy 1862-es szótár alapján szerkesztődött volna:

Nemzeti Sport

Ijedség helyett ijedtség lett úrrá rajtam e cím láttán. 

Az egykor szebb napokat látott „szakszervezeti” lap, a népszabadságosodott Népszava meg Lapszél rovatában (mondjuk minimum 2 nap fáziskéséssel – szerdai lapszámban egy vasárnap esti hír) hozza Lányi Zsolt, egykori kisgazda alelnök halálhírét ekképpen: 

 

Jól láthatóan Lányi képét már a következő hírcím alá szerkesztve… 

Dolgoztam – nem is keveset – napi és hetilapoknál, így tudom, hogy egy cikk címe a következő emberek szeme elé kerül, mielőtt az Olvasókhoz jutna:

szerző, rovatszerkesztő, címszerkesztő, korrektor, napos (felelős) szerkesztő, főszerkesztő (vagy főszerkesztő-helyettes).

Azaz minimum 6(!) ember.

Mészáros? Liszkay? Csermely? Puch? Kerényi?

Kit érdekelnek, ha ez a szint. Ha egy átlagos, főszezonos szerdai napon, találomra felütött két „zászlóshajó” ezt a „szakmai nívót” hozza.

Kedves hőbörgők (itt és ott): akkor most miről is beszélünk?

Sajtótragédiáról.

Botka feneke billentésre kész - Vasárnapi üzenet, 2017.július 2.

Azért az kellőképpen gáz, amikor a nagy dérrel-dúrral berobbanó, mindent és mindenkit – mint egy „rendes” ávós – ki- és lesöpörni akaró Botka Lászlónak a sajátjai küldték el a selyemzsinórt egy hete. Mert a Habony-média oszlopos tagjának még a 24.hu csúsztatásban igen jeles szerkesztői sem hazudják a Vasárnapi Híreket és Publicus Intézetet.

Botkáról letépték a nadrágot és – ha már tegnap nyílt a Pride, akkor éljünk ide illő hasonlattal – pucsíttattak vele egyet, hogy aztán lendüljön a láb és… s.ggbe billentse a mindenkor és mindig izzadó szegedi „óriást”.

Kimondatott: Lacinak vége.

Mondjuk, mi ezt már az első perctől láttuk, de örömmel tapasztaljuk, hogy szoci fronton is vannak még józanabbak.

Mert az az ámokfutás, amit e meleget (éghajlatot) szerető láncdohányos rendezett a baloldalon, az bizony még egy molnárcsabának (nem Kisoroszi kiváló polgármesterének, hanem a Gyurcsány valagában lihegő dékásnak) is dicséretére válna. Hogy megszívatta és leégette az őt kényszeresen pajzsra emelő (lévén a Választmány választásán Hillert támogatta Botkával szemben) pártelnökét, az – innen, a túloldalról – a régi szép mensevik-bolsevik leszámolásokat villantotta fel az emberben. Hogy hülyét csinált a szoci frakcióból és annak vezetőjéből, az megint csak posztkomcsi belügy.

De az, hogy a történelem egyik legdemagógabb (nem mellékesen Rákosi (Rosenfeld) Mátyástól csórt) kampányszlogenjével – miszerint Fizessenek a gazdagok! – egy tapodtat sem tudta növelni az elégedetlenekre építő szocialisták szavazótáborát, nos, az valóban felveti a politikai alkalmasság kérdését.

És így már magyarázatot kapunk arra is, hogy az örök ígéret, az üstökösként az országos politikába robbanó (igaz, 1994-ben már képviselő volt, úgyhogy újdondásznak nehéz lenne beállítani) Maci Laci miért is melengette ülepét a szegedi Városházán 2002 óta úgy oda ragasztva, hogy Baktón túl kimozdulni sem volt kedve. (Kivéve a meleg égövi teleléseket).

Mert pontosan tudta, hogy egy politikai analfabéta, aki csak kézi vezérléssel és fenyegetéssel tud ideig-óráig hatalmat mutatni.

Ám nimbusza most már Szegeden is megkopott. A Szeviép-ügy, meg a parkolási botrány (ugye, Fizessenek a gazdagok!...) betett Lackó mackónak, és az országos bukta is kikezdheti a polgármesteri alkalmasságát.

Népiesen szólva, szaros lett Laci gatyája, ezért lehúzták róla, hogy aztán lendülhessen az a láb…

És ki tudja hol áll meg? (Nem a láb, hanem a repülő Laci).

Mert hirtelenjében az a helyzet állt elő, hogy nemhogy miniszterelnök nem lesz, hanem még a polgármesterséget is bukhatja.

Vajon megelégszik-e egy biztos, de sokat nem ígérő mezei parlamenti képviselőséggel?

Szoci körökben most már csak ez lehet szerintem a kérdés.

Ez az ő bajuk. Sz.rni rá!

Botka, Károlyi, Trianon - Vasárnapi üzenet, 2017.június 4.

Ma, Trianon gyászos évfordulóján (újbeszédül: a Nemzeti Összetartozás Napján), Halmos Béla születésnapján (rosszbeszédül: Gyurcsány Ferencén is…) arról folyik a közbeszéd, hogy Botka László (hiába mismásolnak UTÓLAG a szocik, a Reutersnek valóban ezt nyilatkozta, mert azért az elég nehezen képzelhető el, hogy egy ilyen interjút a nagy múltú és neves hírügynökség nem küldd vissza jóváhagyásra…) lebontaná a déli határainkat – és ezzel Európát is – védő kerítést.

Csak azt nem értem, hogy ezen miért csodálkoznak?

Botka szellemi elődje, a vörös gróf, a korabeli „rolexes baloldali”, hazaárulónak is bátran tekinthető Károlyi Mihály meg a hadsereget szerelte és gyengítette le megágyazva a trianoni tárgyalások végeredményének.

Mondjuk annál a szellemóriásnál (Botka) nehéz számon kérni a szavakat (merthogy hadilábon áll velük, akárcsak beszédírói), aki egy mondatban összehozta miniszterelnök-jelölti beszédében a következőt: Orbán a határokat feszegeti, de közben a határra kerítést húz.

Na, most, ennél ellentétesebb, ellentmondásosabb mondatot, azért nehéz lenne összehozni. Most akkor tágítja, vagy korlátozza az ország lehetőségeit a jelenlegi kormányfő?

Mert a feszegetés az tágítás, a kerítés meg korlátozás.

Várjunk egy hetet, amíg a balos véleményvezérek összehoznak valami magyarázat-félét Botka-Károlyi mondatára.

És addig is koncentráljunk Trianonra, mert annak a kerítését a mai baloldal elődje hozta hazánkra. És közeleg a centenárium.

És nagyon nem szeretném, ha egy Károlyi-utód miniszterelnöksége alatt konganának 2020. június 4-én, öt óra körül a harangok.

Lesz-e Botka alfahím? - Vasárnapi üzenet

Csúri Ákos
2017.03.12.

Hazugság mantrázásban fut versenyt – kéz a kézben - Botka László szegedi polgármester, bukott szocialista választmányi elnök és önjelölt miniszterelnök-jelölt és a jobbikos alfahír portál. Ízelítő erről a hétről. 

Alfahír a Kormányinfón csütörtökön.

Jó napot kívánok! Sarkadi-Illyés Csaba vagyok az Alfahírtől. Nekem az lenne a kérdésem, hogy igaz-e az a hír, hogy nemrégiben benyújtotta a lemondását a miniszterelnök úrnak?

Lázár János: Kicsoda?

R: Hogy ön a legutóbb, nemrégiben benyújtotta a lemondását a miniszterelnök úrnak.

Lázár János: Nem, nem igaz.

R: Mert úgy tudjuk és erősítse vagy cáfolja meg, hogy nem akarják önt 2018-ban egyéniben elindítani, Simonka György indulna az ön választókerületéből...

Lázár János: Az én választókerületemben?

R: ... és emiatt nyújtotta be a lemondását.

Lázár János: Ez, hogy mondjam, erősen horrorisztikus és szubtrópusi elképzelés lenne, elsősorban a választóim szempontjából. Nem merült fel ez a lehetőség még. A Fidesz elnöksége, úgy hallottam, hogy véleményem, vagy álláspontom megkérdezése nélkül is választókerületi elnöknek jelölt, úgyhogy tervezem, hogy a jövő évi választásokon megmérettetem magam.

R: De akkor arról még nincs döntés, hogy indulhat, ugye, egyéniben?

Lázár János: De, van már döntés.

R: Hivatalos döntés.

Lázár János: A választókerületi elnökök személyéről döntött a Fidesz elnöksége. Hogy ez jelent-e képviselőjelöltséget? Én azt gondolom, az én esetemben jelent.

R: Hát akkor nem nyújtotta be lemondását.

Lázár János: Simonka Gyuri barátom még nem szólt, hogy Hódmezővásárhelyen szeretne indulni. De félreértés ne essék, ha véletlenül úgy gondolja az a politikai család, amihez tartozom, hogy kicsit pihennem kellene vagy mást kéne csinálnom, akkor nagyon szívesen, bár rengeteg tervem van még. Ha komolyan veszem a kérdését, akkor, ha azt kérdezi, hogy mi a tervem 2018-ra, akkor szeretném, hogyha a Fidesz jelöltje lehetnék a választókerületemben. Ez a terv. 

Botka a Szeviép-ügyről. 

Bár már napok óta az összes sajtóorgánumban vezető hírként tálalják a Szeviép-ügyet és Ujhelyi valamint Botka feltételezett érintettségét, a szegedi napilap, a Délmagyarország, hosszú napokig hallgatott róla, majd végre náluk is megjelent az első hír a Szeviép-ügyről, ezzel a címmel és felütéssel:MSZP: a Szeviép-ügy a Fideszhez köthető

A tipikus posztkommunista csúsztatásoktól hemzsegő közleményben ezt olvashatjuk:a Szeviép egy fideszes botránytörténet. A megszűnt cég tulajdonosának üzleti partnere a Fidesz korábbi gazdasági alpolgármestere, Tímár László volt. A cég másik vezetője pedig a felszámolás után egy fideszes oligarchának lett a tanácsadója”. 

Szögezzük le: a Maszop közleményében megnevezett Timár László NEM VOLT ÜZLETI PARTNERE PISTRUI LÁSZLÓNAK. (Nem mellesleg Timár rövid i-vel írja a nevét, nem hosszúval, ahogy az MSZP meg a komplett magyar sajtó teszi…). Cégtársak voltak 1995-ben. 1997 őszén Timár kiszállt a cégből. 1998 őszén nyert a Fidesz az önkormányzati választáson Szegeden. Timár gazdasági alpolgármester volt 1998-2002 között. A szegedi önkormányzattal üzleti kapcsolata Timár korábbi cégének ez alatt az idő alatt nem volt. 2002-ben az MSZP nyert. Timár kiszállt a politikából. 

Ez a Botka-Alfahír csók fertőzi most a médiát. Hazudnak reggel, este, meg délben.

De egy dolog még eldöntésre vár.

Simicska Ádám minapi interjúja után még egyáltalán nem biztos, hogy Botka lesz az alfahím... 

Allah akbar és a rettegés foka

Csúri Ákos
2015.07.03.

Ez a poszt tulajdonképpen a végén belinkelt felvételről szól.

Arról, hogy ezek a jól fejlett „menekültek” nem MUNKÁT, KENYERET!-skandálásokkal, hanem vészjósló, egyre erősödő Allah akbar!-kiáltásokkal tudatják: nem „menekültek” ők. Hanem hitüket pajzsként maguk előtt tartó népvándorló területfoglalók. Annektálnak mindent, ami az utukba kerül. Akinek van idegrendszere végignézni ezt a 31 percet, az láthatja: itt életerős, mondhatni harcedzett férfiak csatakiáltásáról van szó. Sehol egy gyermek, sehol egy nő – a hazai jogvédők nagy-nagy bánatára. Ez a videó mindennél árulkodóbb. Lerántja a leplet a Soros György pénzén hivatásosan aggódó civilekről és az untermannokként alájuk játszó politikusokról, a botkákról (tényleg: ha Szeged belvárosában csinálnák ezt, akkor még mindig olyan szívélyes lenne velük?).

Botka, a vak hazudozó

Botka László, Szeged szoci ura a Szabad Nép utódjának odanyilatkozta a napokban: „Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarják a menekültek, nem is találkoznak velük az utcákon”. Hát, találkoznak. A Belvárosban. Már razzia is zajlik. A vak is látja. Csak Botka nem.

Ezeket a cikkeket olvastad már?