Publicisztikák

Tovább

Könyvek

Tovább

Nyúz

Tovább

Vasárnapi üzenet

Tovább

Fotók

Tovább

Videók

Tovább

Időzített erőszak - Vasárnapi üzenet, 2017. október 22.

Föl van ez építve, na! Sárosdi Lilla (én is csak most tudtam meg, hogy színésznő, meg azt is, hogy mentálisan labilis), aki nem végzett Színművészeti Főiskolát (most már egyetemet), de a wikipedia szerint a szakmát Bodó Viktorral együtt tanulta, nos, ez a Sárosdi Lilla felült az amcsi hullámra, és először névtelenül, majd - szemlesütve, még véletlenül sem belenézve a kamerába - nevesítve, elmondta, hogy – szerinte – húsz évvel ezelőtt Marton László, aki akkor a Vígszínház igazgatója volt, azt akarta, hogy puszilja meg a fütyülőjét.

És Sárosdi Lilla nem puszilta meg a direktori péniszt.

Ezt a traumát hordozta magában két évtizeden át, és most előállt a farbával.

Meg is hatódnék, de...

De csak ott motoszkál a fejemben, hogy Sárosdi Lilla férje nem más, mint az ügyeletes – és persze a hivatalosságok által meg nem értett – zseni és utcai szellemharcos, Schilling Árpád színházi rendező, aki azért a hivatalos színházaknak jártában-keltében mindig beolvasott. Mármint, hogy az mind szar, és csak az a jó, amit ő, meg a Kretén..., bocsánat, Krétaköre...

Mit tesz a véletlen, ennek a hivatalos vonalnak egyik megtestesítője Marton László. Akire most már – Schilling saját céljainak megfelelően felhasználva feleségét – rásütötték örökre a bélyeget. (A sztori ugyan sokkal hatásosabb lett volna, de a liberális etikett nem engedhette, hogy egy férfi színész álljon elő Martonnal kapcsolatban ugyanezzel a sztorival, így maradt az asszonyka.)

Magam elég sok minden miatt nem kedvelem Marton Lászlót (vagy, ahogy a háta mögött hívták, Karton Macit), de ebben az ügyben maximálisan mellette állok. A karaktergyilkosság mintapéldáját láthatjuk, amiből Marton nem jöhet ki jól: ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért.

Márpedig Sárosdi Lilla mondatán kívül bizonyíték semmire sincs. (Hangfelvétel, levél, videó, et cetera.)

De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy ÜGY lett. S mikor? Naná, hogy október 23-ára időzítve. Erről beszéljenek, ne az ’56-os pesti srácokról, lányokról! Ha már az ellenzéki pártok töketlenek, akkor majd Schilling rendező csinál egy jó kis médiahekket (kerül, amibe kerül), és tematizálja a közbeszédet.

És ha már itt tartunk. Hol vannak a bátor férfiak? Vagy csak és kizárólag nőkkel történt meg ilyesmi (ha), fordítva sosem? Hol vannak a szinkronoknál, büfékben, házibulikban szörnyülködve sztorizó vígszínházi ifjak, hogy az elmúlt években mi mindent kellett csinálniuk egy-egy szerepért? (Nem Marton az igazgató...). Hol vannak a homokos rendezők által hasonló sztorikba kényszerített hetero színészek, táncosok? Hol? Hol? (És akkor a mindennapos családon belüli erőszakról e körben most ne is értekezzünk...) A félig-meddig coming out, az nem coming out. Tessék előállni az igazsággal, vagy hallgatni a hazugságról.

De ami a legfontosabb: ne nemzeti ünnepre időzítsenek ilyen akciókat.

Martont sajnálom, Sárosdi meg elschillingesedett. Lelke rajta. Mondjuk - ha lenne - a társulatomnak sosem lehetne tagja. Talán most már érthető, miért...

Máskülönben meg érdemes megnézni itt Verebes István véleményét az ügyről. Mélységes egyetértésem.

Végre - Vasárnapi üzenet, 2017. október 15.

Párhuzamos tervek kényszeredett farigcsálása helyett kitekintek dolgozószobám ablakán és olthatatlan vágyat érzek: hagyjam békén a klaviatúrát és menjen ki a kertbe.

Miért?

Ezért.

Megjött. Ráadásul a legszebb arcát mutatja nekem. Csendben, hangzatos kampányok nélkül, szó szerint a fű alatt mindent megváltoztatott. Az egyszínűségből színkavalkádot varázsolt. Van itt minden, mert a természetnek megálljt parancsolni, nos, az lehetetlen. 

Megjött az ősz.

Végtelen nyugalommal tölt el. Elfordít a politika zajától, nevetségessé tesz parlamenti sárdobálásokat, hangzatos fórumokon csattogtatott unásig ismert kliséket.

Szemben velünk, emberekkel, kiszámítható és gyönyörű. Összejátszik a Nappal, fürdőzik fényében és incselkedve mutatja meg újabb és újabb ruháit.

Itt van az ősz. Legszebb arcával.

Végre.

Mert ennek van értelme.

Címkék: Ősz

Vona az űrben, azaz Botka és Lenin - Vasárnapi üzenet, 2017. október 8.

Ahogy azt július másodikai, vasárnapi jegyzetemben már megjósoltam Botkát a saját elvtársai zavarták el melegebb éghajlatra (és itt nem feltétlenül a napfény városára kell gondolni) és avatták be egy picit az országos politizálás boszorkánykonyhájába (azaz agyba-főbe szívatták), hogy aztán

a blogstaron többször is előre vetített sértettséggel kiálljon Szeged főterére, és remegő hangon közölje: Ti nem érdemeltek meg engem!

Hát, nem. (Hála Istennek.)

Maci Laci balra el, és a keletkezett „űr” felett elkezdett körözni a Gyurcsány nevű dögkeselyű, és páva táncát űrtánccá fejlesztette Vona Gábor Jobbik elnök.

Aki hétfőn még krokodilkönnyekkel sajnálkozott az elmaradt televíziós Botka-vita miatt, majd „Tisztelt baloldali Honfitársaim!” felütéssel pénteken már fb-bejegyzést tett közzé, „gyertek hozzám, pásztor nélkül maradt baloldali báránykáim” jeligével.

Könnyen lehet, hogy ez a facebook-poszt lesz Vona veszte. A Zagyva György Gyulák ezért fel fogják koncolni. (Bukott választás után politikai értelemben mindenképpen.) Mert az hogy is van, kezit csókolom, hogy 2006-ban a barikádról dobáljuk Gyurcsány rendőrségét, később börtönnel fenyegetjük a buzikat, bezárással az RTL Klubot (és a többi, és a többi), most meg Gyurcsánnyal kéz a kézben osztozkodunk az egykor volt emeszpé politikai maradványain (az RTL Klubban)?

A damaszkuszi úton sétálók arcára sok minden ráfér, de ez már nem.

Vona soha nem látott magasságba emelte a tétet: Botkát játszik. Vagy győzelemre vezeti a pártját, vagy a totális megsemmisülésbe. Botkának az utóbbi sikerült... És Vona is jó úton tart e felé, ha így folytatja. A Jobbik lelkét – saját szavaival – már elvette. Most a testen a sor?

Annak meg külön bája van, hogy a magyar baloldal legutódabb (KMP-MKP-MDP-MSZMP-MSZP) pártja, a Nagy Októberi 100. évfordulóján süllyed el. Leninék félig ittas matrózai lőttek az Auróráról. Botka legénysége elsüllyesztette a magyar Aurórát.

S ha már Auróra. Vona tarkóján ott a Magyar Hajnal forró lehelete.

A baloldali űrből könnyen baloldali zűr lehet. A szélsőjobbon.

Migránsok, kerítés, polgárháborús veszély - Vasárnapi üzenet, 2017. október 1.

Merkel úgy nyert, hogy vesztett. Továbbra is – igaz szigorítva, nagyobb parlamenti kontroll és nyomás alatt – fogadja a migránsokat. A kurdok úgy nyertek, hogy lényegileg semmi sem változik – tehát vesztettek. Éppen ezért migránsként jönnek és jönnek majd Európába. Ma a katalánokon a sor. Az elmúlt hetek egyre forrósodó hírei alapján nem lesz zökkenőmentes a függetlenségről szóló népszavazás.

Madridi csendőrök Barcelona utcáin. A függetlenség kapcsán fele-fele arányban megosztott katalánok. Az már nagyon jó eredmény ebben a szituációban, ha csak pofonok csattannak el. Félő, komolyabb attack lesz csendőr és tüntető között. Közben a spanyol gazdaság zúg lefelé, a déli határon kerítésszaggató migrák egyre nagyobb csoportjai érkeznek Hispánia szélére, és a választásokat követően majd egy évig nem sikerült kormány alakítani. Bízom benne, hogy alaptalanul vad jóslat, de bizony ilyen szituációkból robbannak ki a polgárháborúk.

Szóval, ma bármerre is fordulunk, migráns nélkül is van baj elég.

S már nem kell sokat aludni ahhoz sem, hogy Ausztriában Kurz legyen a kancellár, reményeink szerint egyszer és mindenkorra lezárva a vörös Bécs ámokfutását és megkövetve hazánkat, a V4-eket új alapokon szerveződhet újjá az egykori Monarchia területén élő országok együttműködése, önvédelme. Merkel Mutti ennek sem fog felhőtlenül örülni. Miközben arra kell vigyáznia a Bundestag-ban, hogy a bevándorlásellenes AFD le ne vadássza...

Macron hónapok alatt elvesztette a Le Pen-ellenességben rá voksolókat, maradt – az egyre csökkenő – eredeti bázisa.

Tulajdonképpen béna kacsa lett, a francia gazdaság német lélegeztetőgépre szorul (kérdés, Merkela görögökhöz hasonlóan őket is meg akarja-e menteni). A skandináv államok nagy-nagy szolidaritása immáron migráns-kitoloncolásba torkollott,

miközben a megállíthatatlan klímaváltozás százmillióktól vonja el a vizet és készteti őket élettér-váltásra – bármi áron és bárki élete árán.

Most komolyan: ebben a helyzetben tényleg a magyar kerítés a legnagyobb baj?

Migránsbuli a kampányban - Vasárnapi üzenet, 2017. szeptember 24.

Németország ma kancellárt meg Bundestagot választ. Mondják, Európa meg a világ egyik legerősebb és legnagyobb hatású országáról van szó, ami azért nem kellene, hogy hidegen hagyja a nem-német világpolgárokat sem.

Engem speciel nem is hagy.

De a kampányüzemmódba kapcsoló magyar belpolitikát ellenben – látszólag - igen.

Mert mit számít Merkel újrázása és hazánkat pénzügyi szankciókkal történő fenyegetése (amire annyi a reakció, hogy kampány van odaát, ami igaz is, de mi van akkor, ha a kampány után is fenn tartja zsarolását?), ha

nagy erőkkel dolgoznak agytrösztök annak bizonyításán, hogy Vona Gábor a szemöldökcsipeszét egy brooklyni zsidó imaház előtt vette guruló dollárért George Sorostól, aki bónuszként adott neki két migráns  sziámi macskát, hogy hozza be őket és engedje szabadon Dunavarsánynál, kijátszva a kerítést,

megbuktatva Orbánt.

Vonáék meg - igazán demokratikusan - szándékoltan sértik a törvényt, és a cilinderből elővarázsoltak 1100 plakáthelyet, ami a Jobbiké, azaz párté.

Honnan, miből, mikortól, eddig miért beszéltek zagyvaságokat a korábbi plakátjaik kihelyezésével (és áraival...) kapcsolatban? Tudom, költői kérdések ezek.

Mindeközben a jobb sorsra érdemes Szél Bernadett is elkezdett ron werberi hülyeségfokozatba kapcsolni, mert – ezek szerint – tényleg elhiszi, hogy miniszterelnök lehet. Szerinte 30 éve (1987) volt 1990 (27).

Számháború, amelyből a nagyérdemű – és elméletileg a legfontosabb, hiszen az ő voksáért megy ez az egész verbális maszturbáció – egy kukkot sem ért,

ő csak a parizer és a gáz árát nézi.

Közben Botka – a „demokratikus ellenzék” miniszterelnök-önjelöltje – demokratikusan kitiltja az ellene tüntetőket a szegedi városházáról (jelenlegi munkahelyéről), nem mintha sokat időzne ott, hiszen a panelek tövében az ABC-k előtt tart országszerte 20-30 embernek kormányváltó fórumot.

Ezek csak az egy leüléssel eszembe jutó heti hírfoszlányok. És akkor még meg sem találtam (ez által el sem olvastam) a Soros-tervet.

A kampány elkezdődött, Merkel negyedszer is kancellár lesz, a terrorista migrák meg robbantgatnak, gázolgatnak, vonatokat téríthetnek el Európa-szerte.

Mert ők azt teszik, ami nekik (megbízóiknak, vallási és politikai vezetőiknek ) fontos. Mi meg dögönyözünk saját mocsarunkban fontosnak vélt témák kapcsán szájkaratézva.

És akkor – már bocsánat – min csodálkozunk?

Kerítést a román határra is! - Vasárnapi üzenet, 2017. szeptember 17.

Na, akkor kard ki kard! Miután már a plafon nélküli migra-szétosztásról hablatyolnak a brüsszeli irodákban, ideje lenne, hogy mi is a sufniba dobjuk a „pc”, komilfó hozzállásunkat és az adjonisten fogadjistenét mutassuk be.

Azaz villámgyorsan kerítést építeni a román-magyar határszakaszra!

Miért?

Ezért.

Idézet következik az index.hu oldalról: Egyre több menekült próbál Románián keresztül eljutni Nyugat-Európába. Augusztus közepe óta ugyanis már az ötödik menekültekkel megtelt hajót fogták el a román hatóságok a Fekete-tengeren, írja a Yahoo.com. Románia nem tagja a Schengen-zónának és egészen ezidáig viszonylag jól elkerülték őket a bevándorlók.

A legutóbbi hajón 150 ember nyomorgott, a harmaduk gyermek. Ezzel 570-re nőtt az iraki, szíriai, iráni, pakisztáni és afganisztáni menekültek száma kevesebb mint egy hónap alatt. Ez egy elég nagy szám, ugyanis 2014-ben – amikor utoljára relatíve sok menekült érkezett a országba – egész évben csak 300-an érkeztek a Fekete-tenger felől.

Úgy tűnik, hogy a csempészek megpróbálnak utat találni a Fekete-tengeren keresztül- mondta az EU határvédelmi hivatalának szóvivője.

Az embercsempészek 1-3 ezer ezer eurót kérnek el személyenként a török-román útért. A hajók ugyanolyan lélekvesztők, mint amik a mediterrán térségben próbálkoznak, csakhogy a Fekete-tengeren sokkal veszélyesebb hajózni, különösen a hideg hónapokban. (...) Temesváron, közel a magyar határhoz több száz menekült várja, hogy lehetőség adódjon a határátkelésre”. 

Na, akkor most elő logarléceket, felszabadítani a költségvetési tartalékban erre szánt összeget, villámgyorsan kiválasztani a kivitelezőt és felhúzni a kerítéseket. Javaslom, hogy rögtön az elsőt és a másodikat is.

És nagy ívben tojni arra, hogy Merkel Mutti pénzmegvonással fenyeget – igazi demokrata, mi? – bennünket az általuk „szolidaritásnak” hívott országveszejtés elkerülése miatt.

És coki.

Helló, migráns! - Vasárnapi üzenet, 2017.szeptember 10.

Az Európai Bíróság szerdai döntése csak egy kellemes fedőakciója volt a valódi tervnek. Az ugyanis cseppet sem lehet véletlen, hogy a se hús-se hal ítélet (szabályos volt a határozathozatal, khmmm, de a migrák már nem érnek ide szeptember 26-ig) másnapján rögtön előálltak a farbával: emeljük csak meg a szétosztandók számát – a többszörösére. Ezrek helyett – idővel – milliók.

Az Emil Rulez zenekar népszerű Hello tourist! számának átköltött címe ezért adekvát. A brüsszeli bürokrácia pont lesz.rja a robbantásokat, a terroristákat, a kamionnal, furgonnal békés tömegbe hajtó pszichopatákat,  a megfelelési kényszerű német áruházlánc templomkereszt-satírozó, photoshoppoló elmebeteg kampányát – a lényeg, hogy a nemzetállami gondolkodást és gondoskodást egy balhoroggal a padlóra lehetett küldeni.

Csakhogy.

A nemzetállamokat nem zsoldosok irányítják és lakják.

Úgyhogy felállnak a padlóról és azzal a lendülettel egy olyan jobbhorgot visznek be a tornából felmentett kétes nemi identitású aktakukacoknak, hogy a fal (kerítés) adja a másikat. És akkor vége a szép szónak, páros lábbal rúgják ki a közvetve életükre törőket.

Mert ne szépítsük: ez a gondolkodás ön- és közveszélyes.

Persze egy olyan vízfejtől, ahol a vezetők jelentős része vagy homoszexuális, vagy karriervágytól fűtötten gyermektelen heteroszexuális, mást nemigen várhatunk.

Ezek a politikusok a történelemkönyveknek játszanak.

Csak éppenséggel nem egy erős, egységes, szilárd, kultúráját, identitását a nagy válságban megvédő Európa vezetőiként fognak belekerülni, hanem mint azok a személyek, akik miatt megszűnt Európa, lakossága kicserélődött, akik levetették a több ezer éves kereszténység-keresztyénség szimbólumait, akik házhoz hozták a keresztényüldözést, akik szétverték az öreg kontinenst.

Mindezt pár rongyos eurócentért.

A britek már megmondták: csesszetek egyedül.

Lassan a V4-eken a sor.

Brüsszel sajnálja a pénzt a kerítésre - Vasárnapi üzenet, 2017.szeptember 3.

Azért elmehetnek a jó nagy francba! (Hú, de cizellált voltam...). Magyarországot lefasisztázzák, lenácizzák, mert merészelt tovább látni az orránál. Merkel bedobja a meghívó levelet (a Willkommenskultur és a Megoldjuk, akárhogy is szépítgetik manapság és próbálnak gőzerővel visszakozni belőle), migránssimogató „civil” szervezetek ontják a svéd, dán, norvég „gyertek, szeretünk, tiétek a házunk, pénzünk” Goebbelset megszégyenítő propagandát, a német híradókat bejárják az NDK-s televíziós esztrád műsorokhoz hasonló színvonalú migraköszöntések képsorai.

A baromira szolidáris európai tücsök egész nyáron (2015) hegedült.

A magyar hangya – nagyokat nyelve a becsmérlő, alattomos és alaptalan vádakra – meg dolgozott. Kerítést épített.

És ezzel életeket védett meg.

Hálát és pénzt nem kapott érte, csak pofont, köpést, rúgást.

2016. január elsején hordába verődött migraférfiak-legények molesztálták a willkommenskultur hölgytagjait.

A német média meg azon tanakodott, hogy ez hír-e, és ha igen, akkor miként hallgassa el.

Magyarországon békésen telt az újévi éjszaka.

És aztán fel kellett húzni a második kerítést is.

Európa védelmében.

Annak az Európának a védelmében, ahol késelnek, robbantanak, emberek közé hajtanak a migra-terroristák.

Most annyit kértünk, hogy egy picinyke összeggel – utólag – ugyan járuljanak már hozzá Európa védelméhez. A junckeri válasz: egy nagy fityiszt! Kerítésre nem adunk pénzt, meg amúgy is 2014 és 2020 között egy talicskányi pénz ömlik Magyarországra.

Egy a baj: a kettőnek semmi köze egymáshoz!

Az egyik a védelem, a másik, de hagyjuk is, mert ezeknek a fejével reménytelenség gondolkozni.

Egy szó mint száz: Brüsszel sajnálja pénzt a magyar kerítésre, saját maga védelmére.

(Érdekes: a török-bolgár határra adott, az amerikai-mexikói kerítés annyira nem zavarja őket...).

De ha nekik az kell, hogy a legnépszerűbb férfi név Brüsszelben a Mohamed legyen (már az), és robbantgassanak repterükön, metrójukban, akkor hajrá! Maximum majd beszínezi a fb-profilját az, aki akarja.

De eljön még az idő, amikor Magyarország fog fityiszt mutatni. És az sokkal jobban fog fájni.

Magyarnak maradni – anya és haza - Vasárnapi üzenet, 2017.augusztus 27.

Mindenáron.

100 héttel ezelőtt, amikor az első jegyzet megírásához leültem csak és kizárólag ez vezérelt. Nem láttam, láthattam előre a világ történéseit, nem befolyásoltam a bel és a külpolitika eseményeit: követtem, lestem, értékeltem.

Száz hét alatt e tekintetben semmi sem változott.

A világ meg végletesen.

Trump elnök lett és most falja fel saját forradalma gyermekeit (Bannon, Gorka).

Egy gerontofil francia szépfiú elnökként igyekszik mindent és mindenkit - közte hazámat - kirekeszteni Európából, aki nem támogatja gyarmatosító elképzeléseit (francia cégek fenekét mindenhol fényesre kell..., ugyanakkor – hiába az uniós szabad munkavállalói mozgás – az olcsó közép-európai munkaerő meg húzzon haza a retkesbe), XXI. századi Trianonját.

Egy sajtfejű, Pride-szívű hollandus meg nagy pofával terroristáz le minket és kormányunkat – amikor már lelép állomáshelyéről, Budapestről. Kislányosan bátor tett... (Azért – gondolom – a hazai melegbárok, számára, képviselik az „európai értékeket”.).

Ez a századik üzenet.

Hűen kitartva blogom hitvallása mellett: Hiszem, hogy van szólásszabadság. Hiszem, hogy van nemzeti szabadelvűség. Hiszem, hogy nincs kritizálhatatlan hatalom és elit. Hiszem, hogy nincsenek tabuk. Ez a blog ennek szellemében jött létre, és ameddig ezek a körülmények fennállnak, addig marad is”.

Kaptam bőven kritikát, például a Göncz Árpádról írt publicisztikám miatt, meg támogató kommentet is. És ez így helyes. Mert sokfélék vagyunk.

Egyben azonban nem különbözhetünk: mindenek elé kell helyeznünk magyar identitásunkat. Haza-, nemzet- és magyarságárulóvá semmilyen körülmények között nem válhatunk.

Mert nem csak anya, hanem haza is csak egy van.

Ennek kellene lennie a legkisebb közös nevezőnek.

Árpád, Szent István, Klebelsberg Kunó, Horthy Miklós, Széchenyi István és Ferenc, Bethlen István, Teleki Pál, Bánffy Miklós, Kelemen László, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Zrínyi Miklós, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nyírő József, Reményik Sándor, Sinka István, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Makovecz Imre és a még köztünk lévő Melocco Miklós nyomdokain.

Éppen ezért kell a bennünket alaptalanul becsmérlő mélyföldi nagykövetet jól kupán vágni (baráti tasli már kevés) egy fapapuccsal. Hogy megtanulja: otthon csinálhatja, itt nem. A macroni logika alapján.

Isten áldja a hazámat! Magyarul, magyarként.

Éltesse – is – az Isten Magyarországot! - Vasárnapi üzenet, 2017.augusztus 20.

Meg segítse és óvja. Az ünnepi szlogenek mindig keskeny mezsgyén egyensúlyoznak a telitalálat és a blődség között. A mostani, augusztus 20-i (Isten éltesse Magyarországot!), rádióban hallott jó választásnak tűnik. Elvégre államiságunk születésnapja. Amit rögtön vallási-hitbéli vonalról köszöntünk.

Állam és Isten.

Volt idő..., de hagyjuk is. Voltak Miklós Imrék. És vannak köztünk élő Miklós Imrék. Az Állami Egyházügyi Hivatal letéteményesei. Mint a rendszerváltás után megalakult MSZP hívő tagozata – a besúgó Vankó Magdolnával az élén...

Vankó Magdolnát 1985. szeptember 11-től a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztálya foglalkoztatta 1987. február 24. napjáig. A fenti időszakban több jelentést adott ellenzéki, egyházi személyekről, alternatív szervezetek munkájáról, működéséről. Vankó 1985-benújságíró képesítést szerzett, számos lapnál dolgozott, 1993-ban az időközben megszűnt Belső Hang ökumenikus lap főszerkesztője volt. 1990-ben megalapította az MSZP hívő tagozatát, amelynek azóta is vezetője, ebben a minőségében egyik kidolgozója az MSZP valláspolitikai programjának. 1994 óta képviselő, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban dolgozik. Tagja az MSZP-frakció BIT-es tagjait tömörítő ifjúsági és modernizációs munkacsoportjának” – volt olvasható 1998-ban. 

Szép, nem?

Ezért gondolom, hogy nem elég éltetnie az Istennek hazámat, hanem óvnia is kellene. A mindenkori Vankó Magdolnáktól.

És nem csak Magyarországot, hanem a keresztény-keresztyén Európát is. Most nem hívők és hitetlenek (gyaurok) háborúja zajlik kontinens-szerte, hanem halkabb hívők és vadhitűek élet-halál harca. Ahol nem elég az imádat, az éltetés, hanem mindennél nagyobb szükség van az óvásra is. (Csak az elmúlt órák példái: Barcelona, Turku és amikről még nem is tudunk az apró-cseprő mindennapokban).

Az ünnepi beszédeket közlemény-háború váltja majd a nap végére. Felülemelkedésnek nyoma sem lesz. Stratégiák nemes ütközete helyett a földharc dívik majd.

De Szent István országában legalább biztonságban.

Hát, ezért élteti Magyarország az Istent és Isten Magyarországot.

Kivételesen ezért nyert értelmet egy szlogen.

Kérdés: mindez meddig elég?

Ezeket a cikkeket olvastad már?