Blogolj!

Publicisztikák

Tovább

Könyvek

Tovább

Nyúz

Tovább

Vasárnapi üzenet

Tovább

Fotók

Tovább

Videók

Tovább

Virsliujjú párttikárok húzóra ittak Karácsony előtt - Vasárnapi üzenet, 2017.december 10.

Újabb politikai szélhámost talált miniszterelnök-jelötnek az MSZP. Tegnap éppen Karácsony Gergely, zuglói polgármester, exlmp lett a kiválasztott, aki most – tegnap legalábbis – ugyan a Párbeszéd nevű valamit vezeti, de Molnár Gyula MSZP elnök rögvest az Együtt vezetőjeként hívta fel a pulpitusra.

Ha lett volna Karácsonynak egy csöpp esze – nincs és nem volt -, akkor ezután még véletlenül sem áll ki, mond beszédet, ajánlkozik bárcás hölgyként immár háromszoros PM-nek (most Prime Minister, de polgármester és Párbeszéd Magyarországért is volt), mert

ép elméjű embernek sok keresnivalója nincs olyan társaságban, amelynek vezetője még azt sem tudja, hogy ki a meghívott.

Ciki.

Itt tartanak Lenin után 100 évvel.

Politikai szélhámost írtam. Kecses, bár kicsit riszálós járású Botkáról elég hamar lehullt a lepel: addig-addig kínálgatta magát nőknek s férfiaknak, amíg az első komolyabb seggrepacsit (pfuj, zaklatás!) meg nem kapta sajátjaitól és sértődött, durcás kislányként visszaszaladt Szegedre, hogy ott továbbra se történjen semmi és folytassa az egykoron szebb napokat megélt történelmi város sajátos agóniáját.

Ez a Karácsony még ennél is jobb.

Az LMP ugye azzal a jelszóval lavírozta magát a Parlamentbe, hogy 2010 előtti politikai alakulattal soha, semmit, semmiért és semmikor. Schiffer Andrásnak ezt el is hihettük, elvi, értékalapú politizálást folytatott, majd keserűen rájött, hogy nem lehet más a politika. Nos, ebben a formációban már ott sündörgött a virtigli Karácsony, hogy aztán zöld-baloldali-liberális barátait szépen hátba döfve pártszakadást kezdeményezzen, majd új formációt hozzon létre. A jobboldal töketlenkedése Zugló polgármesteri székét hullatta az ölébe (s lett egyből a baloldal kifizető helye), majd a választásokra készülve (ugye, emlékszünk még az „unikumos” beszólásra 2014-ből) szövetséget köt az Együttel és pillanatok alatt őket is hátba szúrja az MSZP miatt.

A fakivágásairól is elhíresült zöld legény miniszterelnök jelöltségére

szerintem most jó pár virsliujjú pártitkár ivott húzóra vodkát, unikumot. Ismét egy liberálist (Gyurcsány után) kaptak a nyakukba a Kádáron és Horn Gyulán edződött káderek, akik joggal kérdezhetik maguktól: mi is az az MSZP?

Mert mi már nem tudjuk.

Csak azt, hogy megint sikerült egy olyan figurát a frontvonalba állítani, akinek tökmindegy, hogy mi lesz 2018-ban, mert 2019-ig megvan a széke, az állása és a fizetése.

Semmi rizikó.

Csak a baloldal végleges elsorvasztása.

Politikai úriemberek, akiket észre kell(ene) venni - Vasárnapi üzenet, 2017.december 3.

Csúri Ákos
2017.12.03.

Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fejet hajtott Almási István előtt (Fotó: MTI)

Lázár János nevezte politikai úriembernek Almási Istvánt, a múlt héten elhunyt hódmezővásárhelyi polgármestert, annak koporsója felett tartott gyászmisén. Megadatott, hogy a nyolcvanas évek végétől ismerhettem a zenész-könyvtáros-népművelő politikust, így személyes tapasztalatokkal igazolhatom a miniszter szavait.

Lázár Almásitól a szövetségi hűség fontosságát tanulta meg.

„Ilyet csak a legkülönbektől, a politikai úriemberektől lehet elsajátítani”. Mert ezek jellemzője, hogy azt keresik, ami összeköt és sohasem azt, ami elválaszt. Ez határozza meg közéleti munkájukat,  szerepfelfogásukat is.

Almási István Hódmezővásárhelyen intézménnyé, a helyi élet szerves részévé vált, akinek nem voltak ellenségei, haragosai, akit mindenki szeretett. Lázár megjegyezte, nem is ismer más embert, akire ez igaz lenne. „Ha van az országnak leghűségesebb városa, kell, hogy legyen leghűségesebb polgára is. Ez Almási István volt”. Pontos szavak.

És az üzenetek – Almási személyes életéből vett példákkal – folytatódtak. Lázár felidézte, hogy mentora (Almási) 2002 februárja és októbere között, Rapcsák András halála után megbízott polgármesterként tevékenykedett. Már akkor lehetett volna ő az utód, de azt mondta, jöjjenek a fiatalok. „Így lettem akkor a polgármester én, a mester ő”.

LÁZÁR JÁNOS BESZÉDE ITT HALLGATHATÓ MEG

Lázár János szerint Almási István az „utolsó mohikánok egyike” volt, akinek a szava és a kézfogása többet ért ügyvédek hada által írt százoldalas szerződéseknél. Igyekezni kell úgy élni, hogy az elhunyt vezető „becsületes, férfias kézfogására mindig méltók legyenek”. 

Személyes sorsom úgy alakult, hogy az elmúlt hónapokban egy másik politikai úriemberrel, professzor Horváth Jánossal (képviselő 1998-2014) szaporodtak beszélgetéseim.

Legnagyobb ellenlábasairól, politikai ellenfeleiről is a megértés szándékával és hangján beszél. (Mint ahogy azok is róla). A 97. évébe lépett őskisgazda, valódi polgári politikus kristálytisztán és tűélesen fogalmaz akkor, amikor napjaink politikai helyzetét elemezzük. Elsőre értelmezhetetlennek és meghökkentőnek tűnt tételmondata: „olyan legyen a Parlament, hogy a nép szeresse”.

2017-ben?

Nonszensz.

De kulcsot ad a lakathoz. „Ne a központból jelöljék ki a képviselőket, hanem a nép nevezze meg jelöltjeit, az elvégzett munka, ismertség és emberi kvalitások alapján. Mert akkor elhiszik, hogy valóban őket képviselik. Ma az a kiválasztás alapja, hogy ki tud elintézni ezt-azt.”

Almási István és Horváth János hitt (hisz) a saját értékrendjében, ragaszkodik elveihez, és megkérdőjelezhetetlen a hűségük hazájuk és szövetségeseik iránt.

Ideje lenne felismerni ezt.

Egy politikusnak már sikerült.

Szórakozás - 305 halottal - Vasárnapi üzenet, 2017.november 26.

Csúri Ákos
2017.11.26.

Egyiptom üzent.

305 halott. Mecset. Péntek.

Minden benne van.

Tréfának, nagylelkűségnek helye nincs.

A kopt keresztények most megúszták. Korábban nem. Mártírjaik (hitük miatt életüket vesztők) áldozata megmentett most több százat testvéreik közül. Mert a kopt keresztény templomokat immáron kordonokkal és fegyveres őrökkel veszik körül, Kairóban csak gyalog lehet bejutni a kopt negyedbe – alapos, személyes ellenőrzés után.

Ezért a muszlim merénylők – gyaníthatóan az Iszlám Állam harcosai – sajátjaikra támadtak, szúfikat öltek, mert a radikális szunniták szemében ők hitehagyottak, langyosak.

Az üzenet egyértelmű: vér, halál, merénylet, félelemkeltés - válogatás nélkül.

Mindeközben az Európai Parlament még jobban kinyitja a kaput, a német kormány képtelen megalakulni a befogadott bevándorlók létszáma körüli vita miatt, Magyarországot meg basztatják a kerítés végett.

Normális ez?

Nem.

Az muszlim terroristák meg mosolyogva figyelik az öreg kontinens agóniáját, unalmukban - csak úgy, mihez tartás végett - egymást gyilkolásszák, és fikarcnyi kétséget sem hagynak afelől, hogy ha ez az elmebeteg ultraliberiális vonal érvényesül és tényleg kitárulnak a kapuk, akkor nem testvéreiket, hanem újra a keresztényeket és a zsidókat fogják lemészárolni.

Mert az igazi cél és küldetés ez.

A többi csak – számukra – szórakozás.

Pénteken éppenséggel 305 halottal.

Gyertek migrák, nincs plafon! - Vasárnapi üzenet, 2017.november 19.

Akár Erzsébet-napi szépelgésnek is lehetne szentelni e sorokat, ha a héten nem ültek volna össze az Európai Parlament tagjai, hogy igazi Bourbonokként asszisztálnak ahhoz, hogy gajra megy gyermekeink, unokáink jövője.

De összeültek – hogy rohadjanak meg ott, ahol jelen pillanatban vannak – és egy magyar hazaáruló (Niedermüller Péter, DK) aktivitásával elfogadták, hogy migra ügyben nincs plafon (létszám felső határ) és kötelező kvóta és terítés van.

Ez a háromszázvalahány niedermüller jóváhagyta a dublini rendszer „reformját”, még egyszer: a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól (önvédelemből) vonakodó (nemzet)államok szankcionálását.

Viszlát, Európa!

Viszlát, biztonság!

Viszlát, keresztyén kultúra!

Viszlát keresztek a templomokon!

Viszlát békés sétálgatás Nizzában, Berlinben, Párizsban!

Viszlát Karácsonyfa!

Viszlát minden, ami eddig egyedi és európai érték volt!

Mert ez a háromszázvalahány köcsög nem csak meghívólevelet, hanem jószerivel különgépet küldött a sok tíz millió fekete afrikainak, afgánnak, bangladesinek, iráninak, pakinak et cetera.

És ne aggódjunk, csőstül fognak jönni. Mindegy, hogy háború van-e országukban, vagy nincs.

Vízért jönnek és segélyért.

Mi meg fizetjük. Vagy a segélyt, vagy a büntetést.

Komolyan felmerül bennem: mi a f.sz közünk van nekünk ehhez az Európai Unióhoz?

Nem a V4-ek jelentik ma már Európát?

És ami a legszebb ebben az egész ocsmányságban: a végeredményt csütörtökön megszavazták, de a tartalmáról csak most kezdenek majd egyeztetni...

Olyan ez, mintha megállapodnánk a vételárról, de hogy mit veszünk, azt csak a fizetés után alkudjuk ki.

Szép, új világ.

Kell ez?

A macskává buzult kutya, mint korunk mesehőse - Vasárnapi üzenet, 2017.november 12.

Ha nem látom, akkor biztosan nem hiszem el. De láttam. És az első reakcióm az volt: akkor most kellene azonnal betiltani ezt a KIWI csatornát. Ami, ugye, elméletileg egy gyerekcsatorna, mesékkel, ilyen-olyan rajzfilmekkel. Miközben az ember haját tépve szörföl a gyerekcsatornák elképesztő kínálatán (nem mennyiségre, hanem minőségre - robotos, műemberes tartalomra - értve a jelzőt), hogy találjon valami emészthetőt és értelmezhetőt (kutyus, cica, paci, hajó, felismerhető autó et cetera) a lassan két éves foteltársnak, akkor belebotlik egy aranyos kiskutyás rajzfilmbe, a KIWI tévé csatornáján, pénteken kora este, fő műsoridőben.

Címe is van, és érdemes egy életre megjegyezni, hogy a felnövekvő gyerekeknek sose mutassuk meg:

Pound Puppies: Kutyakölyköt minden kiskölyöknek!

A pénteki epizód sztorija röviden: egy kutyamenhelyre megérkezik egy aranyos kiskutya, akit egy szoftver vizsgál, hogy megtalálja a legideálisabb gazdit, de kis huncut annyira megzavarta a szoftvert, hogy az összes embert kiértesítették, hogy ez a „cuki” eb az igazán testhezálló nekik. Ám a menhelyi – és mindenben segítő – kutyaseregnek valami nem stimmelt, de a kiskutya nem árulta el valódi énjét. Summa summarum: kiderült, hogy a szupercuki, mindenki kedvence kutya tulajdonképpen cicának érzi magát, csak ez a mássága rejtve maradt, mert attól fél, hogy így nem kell majd senkinek.

A KIWI mesecsatorna arcunkba tolta a legmocskosabb homokos-reklámot!

Mesefilmbe ágyazva.

Nem érdekel, hogy kié a csatorna. Nem érdekel, hogy látta-e a sorozatot megvásárlás és sugárzás előtt. Nem érdekel, hogy kirúgja-e azt, aki látta és megvetette.

Egy dolog érdekel: ez az egész kib.szott másság őrület TAKARODJON a gyerekeink környékéről.

Egyszer és mindenkorra!

Mert annál mélyebb, mocskosabb, alantasabb dolog nincs, mint fő műsoridőben macskává buzult kutyát állítani mesehős példaképként az egészséges gyerekek és szülők elé.

Tényleg mindenki meghülyült már?

Pont most, amikor a Bachot playbackről játszó – Magyarországon világhírű – orgonaművész homokos pedofíliája robbanhat perceken belül?

A KIWI-nél valakinek nagyon elment az esze.

Zaklatott zaklatások - Vasárnapi üzenet, 2017.november 5.

Csúri Ákos
2017.11.05.

Vártam már. És végre, a tegnapi Blikk címlapon hozta, hogy szegény Havas Henrik is ki volt téve zaklatásnak (minek nem?) évtizedekkel ezelőtt, és ez komoly nyomot hagyott benne (mondjuk ez műsorvezetői „stílusán” nem nagyon látszik...). Most, hogy Kevin Spacey-t is kinyírták (Isten veled, Kártyavár) a tengeren túlon, megvan az első neves magyar homokos zaklatott, maga a „Tanár úr”. (Mondjuk Spacey azért elég sok mindent letett az asztalra.)

Bűzlik ebben a dologban elég sok minden. (Nem Havaséban, az egy félmosollyal elintézhető, megint van egy Blikk-címlapja az önkormányzati képviselőnek, és passz).

Félreértés ne essék, a legtávolabb áll tőlem a valódi áldozatok hibáztatása (és itt a valódin van a hangsúly), de azért mégis csak furcsa, hogy pont most, szinte vezényszóra beszélődnek ki a több évtizedes traumák. Mintha figyelemelterelésről lenne szó. Például azokról a németországi, svédországi, ausztriai – rendőrségi aktákban is nyomon követhető – nemi erőszakokról, amelyeket a migránsok követtek el az elmúlt években.

Humanitárius, nagyon pc, nagyon liberális befogadás, segély adás, hellyel kínálás jutalma lett a lányom-fiam megerőszakolása (ad absurdum meggyilkolása).

Na, nem csak az iszlám termeli ki ezeket a zaklatókat, erőszakolókat, hanem a zsidó vallás éppen úgy, mint bármely keresztyén gyülekezet.

Ez az üzenet.

A

különbség csak annyi, hogy a filmes-színházi világban a karrierizmus és a mindenáron érvényesülés sok mindent elbír és húsz év trauma ide-oda, azért szerepekkel, díjakkal, extra gázsikkal, karrierrel elviselhetővé vált, míg a svéd háziasszony, vagy az osztrák gyerek az uszodában nem kapott kárpótlást, csak egy kegyetlen behatolást,

amely még Szelestey Lajos nehezen minősíthető felmentő szövegével sem orvosolható, miszerint a hosszú úton nagyon kanossá váltak, így a migránsok természetes biológiai igénye a közösülés (még ha erőszakos is).

Mindezek tisztára mosása zajlik nagy üzemben és örömteli, hogy Havas Henrik is leküzdötte a három évtizedes lelki terhet (igaz, erősebb lenne a mondandója, ha nevesítene is...), mi meg izgatottan várjuk családunk körében, hogy vajon milyen újabb témával rukkolnak elő Karácsonyig.

Mert ez addig nem húzza ki, és abba is bele kellene rondítani valamivel...

Száz év Október - Vasárnapi üzenet, 2017.október 29.

Csúri Ákos
2017.10.29.

Száz év százmilliónyi halottal. Egy ordas eszme – szó szerint – kilőtte magát az Auróráról Szentpétervárott 1917. október 25-én (amit, persze, 1956 miatt nálunk gyorsan november 7-ére tettek), és egy törpe Uljanov (mozgalmi és gyilkos nevén, Lenin) vezetésével ránk szabadította a XX.század legvéresebb diktatúráját. Igen, a legvéresebbet. (Ez nem felmentés a barna terrornak).

Hogy aztán a dicsőség megszerzése után, villámgyorsan kiiktassák – jó bolsevik szokás szerint – a belső ellenzéket és a rendszer alapjául tegyék a rettegést.

Éhezés és Gulág. Lenin, Trockij, Buhalov, Berija, Sztalin. Gyilkosok.

Meg persze legjobb hazai tanítványaik: Rákosi, Gerő, Rajk, Marosán, Kádár, Horn.

Egytől egyig vér tapad a kezeikhez. (Meg a „vértelenek”: Gyurcsány, Botka, Szanyi.)

Nem hinném, hogy a bevodkázott, berumozott matróz az Auróra fedélzetén azon a mámoros hajnalon ezt akarta. Átmosták az agyát, szebb jövőt ígértek neki, a mintegy „járulékos veszteségekről” kevésbé tájékoztatták. És persze ki tudja, hogy velük mi lett? Meddig maradtak életben? Atilla temetéséről tudjuk, hogy megölték a temetőket, majd megölték a temetőket megölőket, aztán azokat, akik megölték azokat, akik megölték...

Szóval, valahonnan innen (is) táplálkozhatott a Nagy Októberi módszertana.

Százmilliónyi emberre teszik a kommunizmus áldozatait.

És milliárdos a szellemi károkozás. Lebutított embermilliárdok mentek csukott szemmel fejjel a falnak. Vakon és ügybuzgón. És még mindig közöttünk élnek. Sok esetben gyerekeikben, unokáikban újjászületve.

Száz éve komoly mételyt szabadítottak a világra.

Ideje lenne végleg megszabadulni tőle.

Ebben jó úton haladunk. Lengyelországban, Csehországban konkrétan szarrá verték a posztkomcsi baloldalt a legutóbbi választásokon, és a Nézőpont Intézet friss felmérése szerint hazánkban a teljes lakosság körében immáron csak 5% az MSZP aránya.

Véreim!

Van egy hetünk november 7-ig, hogy a véres centenárium „tiszteletére” végleg eltüntessük őket a közéletből! 

Időzített erőszak - Vasárnapi üzenet, 2017. október 22.

Föl van ez építve, na! Sárosdi Lilla (én is csak most tudtam meg, hogy színésznő, meg azt is, hogy mentálisan labilis), aki nem végzett Színművészeti Főiskolát (most már egyetemet), de a wikipedia szerint a szakmát Bodó Viktorral együtt tanulta, nos, ez a Sárosdi Lilla felült az amcsi hullámra, és először névtelenül, majd - szemlesütve, még véletlenül sem belenézve a kamerába - nevesítve, elmondta, hogy – szerinte – húsz évvel ezelőtt Marton László, aki akkor a Vígszínház igazgatója volt, azt akarta, hogy puszilja meg a fütyülőjét.

És Sárosdi Lilla nem puszilta meg a direktori péniszt.

Ezt a traumát hordozta magában két évtizeden át, és most előállt a farbával.

Meg is hatódnék, de...

De csak ott motoszkál a fejemben, hogy Sárosdi Lilla férje nem más, mint az ügyeletes – és persze a hivatalosságok által meg nem értett – zseni és utcai szellemharcos, Schilling Árpád színházi rendező, aki azért a hivatalos színházaknak jártában-keltében mindig beolvasott. Mármint, hogy az mind szar, és csak az a jó, amit ő, meg a Kretén..., bocsánat, Krétaköre...

Mit tesz a véletlen, ennek a hivatalos vonalnak egyik megtestesítője Marton László. Akire most már – Schilling saját céljainak megfelelően felhasználva feleségét – rásütötték örökre a bélyeget. (A sztori ugyan sokkal hatásosabb lett volna, de a liberális etikett nem engedhette, hogy egy férfi színész álljon elő Martonnal kapcsolatban ugyanezzel a sztorival, így maradt az asszonyka.)

Magam elég sok minden miatt nem kedvelem Marton Lászlót (vagy, ahogy a háta mögött hívták, Karton Macit), de ebben az ügyben maximálisan mellette állok. A karaktergyilkosság mintapéldáját láthatjuk, amiből Marton nem jöhet ki jól: ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért.

Márpedig Sárosdi Lilla mondatán kívül bizonyíték semmire sincs. (Hangfelvétel, levél, videó, et cetera.)

De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy ÜGY lett. S mikor? Naná, hogy október 23-ára időzítve. Erről beszéljenek, ne az ’56-os pesti srácokról, lányokról! Ha már az ellenzéki pártok töketlenek, akkor majd Schilling rendező csinál egy jó kis médiahekket (kerül, amibe kerül), és tematizálja a közbeszédet.

És ha már itt tartunk. Hol vannak a bátor férfiak? Vagy csak és kizárólag nőkkel történt meg ilyesmi (ha), fordítva sosem? Hol vannak a szinkronoknál, büfékben, házibulikban szörnyülködve sztorizó vígszínházi ifjak, hogy az elmúlt években mi mindent kellett csinálniuk egy-egy szerepért? (Nem Marton az igazgató...). Hol vannak a homokos rendezők által hasonló sztorikba kényszerített hetero színészek, táncosok? Hol? Hol? (És akkor a mindennapos családon belüli erőszakról e körben most ne is értekezzünk...) A félig-meddig coming out, az nem coming out. Tessék előállni az igazsággal, vagy hallgatni a hazugságról.

De ami a legfontosabb: ne nemzeti ünnepre időzítsenek ilyen akciókat.

Martont sajnálom, Sárosdi meg elschillingesedett. Lelke rajta. Mondjuk - ha lenne - a társulatomnak sosem lehetne tagja. Talán most már érthető, miért...

Máskülönben meg érdemes megnézni itt Verebes István véleményét az ügyről. Mélységes egyetértésem.

Végre - Vasárnapi üzenet, 2017. október 15.

Párhuzamos tervek kényszeredett farigcsálása helyett kitekintek dolgozószobám ablakán és olthatatlan vágyat érzek: hagyjam békén a klaviatúrát és menjen ki a kertbe.

Miért?

Ezért.

Megjött. Ráadásul a legszebb arcát mutatja nekem. Csendben, hangzatos kampányok nélkül, szó szerint a fű alatt mindent megváltoztatott. Az egyszínűségből színkavalkádot varázsolt. Van itt minden, mert a természetnek megálljt parancsolni, nos, az lehetetlen. 

Megjött az ősz.

Végtelen nyugalommal tölt el. Elfordít a politika zajától, nevetségessé tesz parlamenti sárdobálásokat, hangzatos fórumokon csattogtatott unásig ismert kliséket.

Szemben velünk, emberekkel, kiszámítható és gyönyörű. Összejátszik a Nappal, fürdőzik fényében és incselkedve mutatja meg újabb és újabb ruháit.

Itt van az ősz. Legszebb arcával.

Végre.

Mert ennek van értelme.

Címkék: Ősz

Vona az űrben, azaz Botka és Lenin - Vasárnapi üzenet, 2017. október 8.

Ahogy azt július másodikai, vasárnapi jegyzetemben már megjósoltam Botkát a saját elvtársai zavarták el melegebb éghajlatra (és itt nem feltétlenül a napfény városára kell gondolni) és avatták be egy picit az országos politizálás boszorkánykonyhájába (azaz agyba-főbe szívatták), hogy aztán

a blogstaron többször is előre vetített sértettséggel kiálljon Szeged főterére, és remegő hangon közölje: Ti nem érdemeltek meg engem!

Hát, nem. (Hála Istennek.)

Maci Laci balra el, és a keletkezett „űr” felett elkezdett körözni a Gyurcsány nevű dögkeselyű, és páva táncát űrtánccá fejlesztette Vona Gábor Jobbik elnök.

Aki hétfőn még krokodilkönnyekkel sajnálkozott az elmaradt televíziós Botka-vita miatt, majd „Tisztelt baloldali Honfitársaim!” felütéssel pénteken már fb-bejegyzést tett közzé, „gyertek hozzám, pásztor nélkül maradt baloldali báránykáim” jeligével.

Könnyen lehet, hogy ez a facebook-poszt lesz Vona veszte. A Zagyva György Gyulák ezért fel fogják koncolni. (Bukott választás után politikai értelemben mindenképpen.) Mert az hogy is van, kezit csókolom, hogy 2006-ban a barikádról dobáljuk Gyurcsány rendőrségét, később börtönnel fenyegetjük a buzikat, bezárással az RTL Klubot (és a többi, és a többi), most meg Gyurcsánnyal kéz a kézben osztozkodunk az egykor volt emeszpé politikai maradványain (az RTL Klubban)?

A damaszkuszi úton sétálók arcára sok minden ráfér, de ez már nem.

Vona soha nem látott magasságba emelte a tétet: Botkát játszik. Vagy győzelemre vezeti a pártját, vagy a totális megsemmisülésbe. Botkának az utóbbi sikerült... És Vona is jó úton tart e felé, ha így folytatja. A Jobbik lelkét – saját szavaival – már elvette. Most a testen a sor?

Annak meg külön bája van, hogy a magyar baloldal legutódabb (KMP-MKP-MDP-MSZMP-MSZP) pártja, a Nagy Októberi 100. évfordulóján süllyed el. Leninék félig ittas matrózai lőttek az Auróráról. Botka legénysége elsüllyesztette a magyar Aurórát.

S ha már Auróra. Vona tarkóján ott a Magyar Hajnal forró lehelete.

A baloldali űrből könnyen baloldali zűr lehet. A szélsőjobbon.

Ezeket a cikkeket olvastad már?