A kampány pokla után

2018.04.08.

Nyert a Fidesz.

A megnyugvás ideje jött el. Remélhetőleg vége az időnként végeláthatatlannak tűnő verbális csetepatéknak, vége a kamuhíreknek, vége a karaktergyilkosságoknak.

Legalábbis szeretném ezt hinni.

Demokratikusan, szabadon elmondhatta (ikszelhette) véleményét minden arra jogosult magyar polgár és megszületett a végeredmény. Négy évre kialakult a rend. Most mindenki elemez, kutatgat, szomorkodik, vagy pezsgőmámorban leledzik, de szép lassan visszatérnek a dolgos hétköznapok és tovább kell építeni hazánkat. Apró munka, nem látványos, de jövőbe mutató.

Köszönet az elveik mellett (még ha azok tőlem nagyon távol is állnak) kitartó, hajlíthatatlan gerincű ellenzéki jelölteknek, akiket nem zavart meg semmilyen márki zaja, nem késztetett szembeköpésre taktikai szavazás,

hanem végig mentek az általuk vállalt és őszintén hitt úton. Demokratikusak voltak a szó minden elemében.

Tisztelet és köszönet érte, erőt adtak a demokráciának.

A győzteseknek sem ártana önvizsgálatot tartani, mert azért csak lehet alapja a megannyi kritikának, ha ennyi ember támogatta a berzenkedőket. A hegyes orrú cipők és slim fit zakók ideje lejárt. Dolgozni kell.

De van itt más is.

A választások felfokozott hangulata barátságokat tett tönkre (vajon helyreállíthatóak?), sokak számtalan ismerőse került törlésre a facebookon (vajon van visszaút?), de nem szakadt ketté (ezúttal sem) az ország,

van még helye az emberi hangnak, vélemények ütköztetésének – csak éppen most már nem politikai pártok igényeinek megfelelően, hanem a magánéletben. Emberek emberi szóváltásában.

Egymás közt.

A pártlogók elhagyják az álmainkat.

Ideje lenne erőnket arra összpontosítani, hogy megoldjuk a valóban létező problémákat. Nem a pártharsonák útmutatását követve, hanem a megoldást keresve.

Mégis csak ez lenne az igazi feladat, nem?

És őszintén remélem, hogy a kampány poklából kikerülve minden szereplő egyesíti erejét és a haza védelmére és építésére fordítja.

Lévén politikailag és történelmileg ez a legfontosabb dolgunk e világon.

Az élet visszatérőben a rendes kerékvágásba, nyugalom lesz, ahogy eddig is volt. A nyugodt erő kormányoz, a gazdasági mutatók tovább javulhatnak, a kerítés állva marad, hiába fokozódik a nemzetközi helyzet, Pelikán elvtárs.

De az eredmény – és a kampányban napvilágra került számtalan ügy - azt is mutatja, hogy nincs minden rendben. Ideje most már arra is figyelni. Mert 12 év folyamatos kormányzás után, 2022-ben már nem lehet visszafelé mutogatva „elmúltnyócévezni”.

Vízválasztó

Elérkeztünk ide is. Az elmúlt hetek fake news őrületei után megnyugodhat mindenki, aki hisz a Signetta-ban: nincs rendkívüli állapot, van választás és nem fog eltűnni a tinta a papírról.

Este pedig jó eséllyel megtudhatjuk, hogy az elkövetkező négy évre kit hatalmaznak fel a választók az ország vezetésére.

Arra mindenesetre jó volt az elmúlt időszak, hogy kirajzolódjon: kétféle magyar valóság létezik. Az egyik valós, a másik képzelt. A valós az, hogy egy meggondolatlan, dafke ikszelés végleg megszünteti Magyarországot, nem csak mi, hanem unokáink, dédunokáink is egy felfoghatatlan mixtúrában, és - nagy valószínűséggel - otthonukban kisebbségben lesznek kénytelenek leélni az életüket. Ez, persze, azoknak, akik képtelenek normális családban (tudják: férfi és nő házassága, abból gyermekek születése) elképzelni a világot, és csak az anarchia, az azonos neműek mindenféle jogainak értelmetlen mantrázása, a szingliség és karrierizmus vágyott női felfogása a vezérlő elvük nem számít. Azoknak nincs világképük. Azok nem látják azt, ami az elmúlt két kormányzati ciklus alatt felépült. Azok nem látják a jól menedzselt Oscar-díjakat. A káprázatos vizes vb megnyitót. Az élhető városkákat. Budapest gyarapodását. A megújult kórházakat, a béremeléseket és még hosszasan lehetne sorolni.

Ők azok, akiknek semmi sem jó, de ha megkérdezed, hogy „rendben így látod, de mit tennél helyette”, akkor néma csönd van. Maximum annyi szakad ki: „mindegy, csak ezek ne!”. Hű! Ez aztán perspektíva.

Nem állítom, mert nem is állíthatom, hogy minden hibátlanul történt az elmúlt 8 évben. Nem. Voltak hibák. De ezek a hibák sokkal kisebb volumenűek (és javíthatók!) annál, mint amekkorát veszít az ország, a hazánk azzal, ha a világtalanok kerülnek hatalomra.

Program, elképzelés, vízió és jövőkép nélkül nem lehet az ország érdekeit szolgálni és védeni.

Ez ennek a választásnak a tétje.

Márki-Zay önjelölt megmondóember szlogenje az volt: Azért a víz az úr.

Nyert is vele.

Azóta meg kiderült, hogy a víz felszínre jutva szanaszét folyik, eláraszt mindent. Bárcsak megkérdezhetnénk Wesselényi Miklóst és Tisza Lajost árvízről és vízszabályozásról.

Mederben kell tartani azt a vizet.

Mondjuk olyan vízválasztókkal, mint amilyen ez a választás lesz.

Mérlegelés

Csúri Ákos
2018.03.25.

30 évesen az ember még fiatal. De már fel van vértezve némi élettapasztalattal. Egy ideális esetet szemlélve leérettségizett (szakmát tanult), elvégzett egy (több) főiskolát, egyetemet, munkahelye van, vagy munkahelyei voltak, családot alapított, s tán már gyermeke is van. Mégis fiatal, ambíciózus, tervei és elképzelései vannak. Már nem rohan fejjel a falnak, de azért bele-beleugrik néha az ismeretlenbe.

Ereje teljében van.

Változtatásokra képes.

Egy harmincévest komolyabban vesznek a tárgyalópartnerek, mint egy huszonévest. Nem feltétlenül helyes, de a világ így működik.

Mindez a politikában hatványozottan érvényes. Ott a harmincévesség életkorban az ötvenöt-hatvan évest jelenti. Amikor már láttak mindent és annak ellenkezőjét is. Amikor már belefutottak hatalmas pofonokba és megtanultak talpra állni azokból. Egy ország vezetéséhez, irányításához elengedhetetlen tapasztalások ezek.

A rendszerváltáskor a következő pártok alkották az első szabadon választott országgyűlést: Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyar Szocialista Párt (MSZP).

Majd 30 évvel (28) később a Fidesz-KDNP és (talán) az MSZP lesz tagja a Tisztelt Háznak. Az MSZP azért bizonytalan, mert 10 százalékot kell megugrania a mandátumokért, ami – jelen tudásunk alapján – korántsem biztos.

Magyarul a rendszerváltást csak és kizárólag a Fidesz élte túl. Akinek vezetői, markáns, politikaiformáló arcai 1990-ben még harmincon innen voltak. Most ötvenen túliak társasága.

A Fidesz március 30-án lesz 30 éves.

30 évesen az ember még fiatal. De már fel van vértezve némi élettapasztalattal. Ez érvényes egy pártra is. És van már 12 év országvezetési tapasztalata is.

Jó esetben ez is számít, amikor mérlegelünk arról, hogy kinek a kezébe adjuk a kormányrudat.

Bízom a jó esetben.

NYÚZ 18.

Csúri Ákos
2015.12.13.

„Ha szemügyre vesszük a magunk mögöttünk hagyott öt esztendőt, láthatjuk, a mi erőnk lényegében abban áll, hogy bátran kitűztünk olyan célokat, amelyeket mások lehetetlennek tartottak. Leginkább olyan dolgokat, amelyeket mindenki akarna, de senki nem gondolta megvalósíthatónak. Ebből is látható, hogy talán a bátorság a legfontosabb dolog az életben. Mondják, mindenki lehet boldog, a szép és a csúnya is, az okos és a buta is, sőt a szorgalmas és a lusta is, csak a gyáva ember nem lehet boldog. Ha így nézzük, a szabadság voltaképpen a bátorsághoz való jog – mondta Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán.

Fotó: blogstar.hu

Áder elnök első éve

Csúri Ákos
2013.04.30.

Esztendeje, 2012. május 2-án tartotta megválasztási beszédét (videón itt, elolvasható itt) dr. Áder János, Magyarország rendszerváltoztatás utáni ötödik elnöke. Aki legfiatalabbként, a rendszerváltó generáció szimbolikus képviselőjeként költözhetett a Sándor palotába, első elnöki ciklusát megkezdendő.

Eltelt egy év. És az Elnök nem hibázott. Tartotta magát elnöki ars poeticájához, a beszéd elhangzásakor vizionált, számomra akkor kikristályosodó államfői kép megtestesítéséhez.

Ezeket a cikkeket olvastad már?