Hallelujah!

Feltámadás és bolondok napja. Fura egybeesés egy héttel a választások előtt. (Ajánlott irodalom József Attilától a Szabad-ötletek jegyzéke azoknak, akik most asszociációs úthengerre számítanak...). A keresztyény világ legnagyobb ünnepe Húsvét, az alaptalan rágalmakat, hazugságokat, csúsztatásokot követő kegyetlen kínzás, kínhalál utáni feltámadás. Amikor szembesülünk azzal, hogy egy mindenkiért.

Könnyű lenne áthallásokat citálni a választási kampány alaptalan rágalmaira, hazugságaira, csúsztatásaira. Csak éppen a végkifejlet nem stimmelne ebben a párhuzamban. 2018 Magyarországán szó sincs arról, hogy egy mindenkiért. Sokkal inkább azt láthatjuk: mindenki egyért, a hatalomért.

Ha annak az az ára, hogy a keresztény-keresztyény világ sírját ássuk meg, akkor az. Nem számít. A hatalomért semmi sem drága.

Lázár János mondta egyik videójában, hogy az ellenzék és a kormánypártok között az a különbség, hogy az előbbieknek a hatalom a cél, utóbbiaknak a hatalom az eszköz. Eszköz céljaik, elképzeléseik, jobbító törekvéseik megvalósítására.

Nagy különbség. Nagyon nagy.

Ma ezen a szitán kellene átlátnia választójoggal rendelkező honfitársainknak.

Mert egy rossz döntés évtizedekig visszaüthet.

Hiszen elérik a célt, csak éppen semmit nem tudnak kezdeni vele. A hatalom nem játék. A hatalom arra való, hogy egy meglévő elképzelést megvalósítsanak általa. Ha nincs elképzelés, akkor nincs mit megvalósítani. És akkor a hatalom a tobzódáson és a kapzsiságon kívül semmire sem lesz jó.

Élő példa rá Hódmezővásárhely. A szimbolikusnak beállított és az ellenzékben nagy reményeket tápláló, februárban megválasztott polgármester elérte célját: a hatalmat. Azóta azonban mindennap kiderül, hogy lövése sincs arról, mit kezdjen vele. Hatalom- és bosszúéhsége egykori híveinek is feltűnt, egyre többen fordulnak el tőle és néznek magukba: tényleg ezt akartuk?

Hódmezővásárhely – egy ideig – ebből a szempontból már elveszett, de nem kellene, hogy az országgal is ez történjen. (Ráadásul most az alföldi város is visszatérhet a jól bevált, eleddig helyesnek bizonyuló útra).

Erre jó a feltámadás önfeledt ünnepe és az ezt kísérő lelki megtisztulás, befelé fordulás.

Megvilágosodást ad.

Mert Krisztus feltámadott, hallelujah!

Bolondlyukakból meg fújjanak a bolondszelek. 5 perc hírnév nem egyenlő a világegyetemmel.

És ez a lényeg.

Feltámadás - Vasárnapi üzenet, 2017.április 16.

Csúri Ákos
2017.04.16.

Feltámadni csak akkor lehet, ha az ember megjárta a pokol legmélyebb bugyrát.

Ahol megsütögették, korbácsolták, kínozták, feszítették.

Aztán – ha maradt még ereje – nekiveselkedhetett a feltámadásának.

Letette a poharat, elnyomta az utolsó csikket, toleránsabb lett a kollégáival, figyelt a családjára, lassított tempóján, és egyáltalán: minden lépése előtt körbenézett.

Az ellenvéleményeket nem lesöpörte, hanem meghallgatta. Majd mérlegelte. És azután döntött.

Nem erőből és a mindent tudók felsőbbrendűségével reagált, hanem tisztelettel és ésszel.

Mert rájön, hogy nem egyedül van a világon.

Ha nem ezt teszi, akkor könnyen a pokol bugyrában marad. Időtlen időkig.

És sem a Jóisten, sem annak a fia sem tud segíteni neki.

Pedig utóbbi tényleg feltámadt.

Halleluja!

Ezeket a cikkeket olvastad már?