Bolhacirkusz vagy népakarat?

Egyik sem. Azért annal nagyobb a szombati „tüntikézők” létszáma, hogy lebolhacirkuszozza bárki is a hatalomból, de annál meg jóval kevesebben vannak hogy egy ország nevében beszéljenek. Tény: jól szervezett lázításról van szó. (Mondjuk ezt a Márki-Zay gyereket levehetnék már Soros éceszgéberei, mert a hülyeségeivel többet árt, mint használ az „ügynek”, de ez legyen az ő bajuk.) A szervezők – mind az itthoniak, mind a külföldiek - a Majdan mintájára próbálják felépíteni az egész kormánybuktatósdit, ám van egy apró bökkenő.

Fotó: blikk

Jelenleg nincs kormány. (Nyilván tudom, hogy van, de a buktatósdi már az elkövetkezendő kabinetről szól. Az meg még nincs.)

És talán éppen ez az oka annak, hogy a kormányzat valahogy nem találja a kommunikációs utat a szombat esti láz(ak) kapcsán. Mindenki jobbra néz, balra néz (ki megy, ki marad, ki gyengül, ki erősödik, marad-e a főnököm, vagy más lesz helyette, lojális legyek, vagy simulékony), de előre valahogy nem sikerül tekinteni.

Holott,

ha nyitott füllel hallgatnák a felszólamlásokat, akkor a napnál is világosabban kirajzolódna: itt bizony az utcai zavargások előkészítése folyik. Pontosan úgy, ahogy Kövér László, Lázár János, Rogán Antal előre vetítette az elmúlt nyáron, kora őszön – csak fél év csúszással. De attól még az ukrajnai, macedóniai forgatókönyvet itt is bevetik, megfejelve Macron liberális Európáról szőtt álmával, Soros brüsszeli randevúival.

Gyors reakciót lehetne erre adni, ha kikristályosodna a negyedik Orbán-kormány összetétele. Mert valóban fontos a népszaporulat és a demográfia, de mondjuk az sem ártana, ha nem változtatnák kukagyújtogató, épületrongáló, rendőrt dobáló grunddá az ország főterét. Ehhez azonban világos kormány és világos beszéd kell.

Azt azonban – a négyévenkénti hatalmas helyezkedési háborúban – most nem kapunk.

Csak az egyik oldalról bolhacirkuszozást, a másikról meg népakaratot.

És mi „belgák”, akik csak egy polgári demokráciát és Magyarországot szeretnénk építeni, hova álljunk?

Mától kezdve lövünk (Vasárnapi üzenet, 2017.december 17.)

Marosán Buci Gyuri mondta ezt, 1956. december 8-án.

Lett is sortűz.

Salgótarjánban (is). Ahol nem tudott Buci Gyuri megállapodni a munkástanáccsal. Érvek? Ugyan! Sortűz!

Aztán a konszolidációval Kádár kipicsázta legfőbb belső riválisát, szép lassan térdre és visszavonulásra kényszerítette az egykori péksegédet.

Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy!

Hogy egy újabb klasszikust citáljunk ide.

Marosán az MSZP megalakulása után még tiszteletbeli elnöke lett - a rendszerváltáskor(!) - az MSZMP-nek (Thürmer, Ribánszki Róbert, Berecz János – emlékszünk még?), majd...

...majd 25 éve, december 20-án elhunyt.

És semmi, de semmi cikk róla, pedig...

Marosán György

A mai háborús belpolitika Marosán Buci terepe lenne.

Lőne és lövetne.

Ha tehetné, gyárakban csapkodná az asztalt, lázítana, szervezne – föld alatt és föld felett –, utcára vinne ilyen-olyan – többnyire hazug – indokkal ezreket, megafon nélkül beharsogná a Hősök terét.

Látszólag az ellenzék annyira sz.r helyzetben van, hogy mint egy falat kenyér, úgy kellene nekik Marosán. Aki tüntetne akkor is, ha rossz az idő...

De az ellenzéknek még egy Marosánra sem futja.

 

Közvéleménykutatókra viszont igen.

A héten Kövér Lászlónak Szegeden volt egy, a hírekben fel nem kapott, ugyanakkor rendkívül fontos gondolatmenete arról, hogy miért is ilyen magas ma a Fidesz támogatottsága és előnye ezeknél a cégeknél. Azt mondta Kövér, hogy most, decemberben 57 százalékot mérnek, majd januárban, februárban ez elkezd csökkenni – azaz közelít a valós adatokhoz – és akkor a közvéleménykutatók meg az ellenzék belekezdhet a „zuhan a Fidesz népszerűsége” vagy éppenséggel a „megfordult a trend” mantrákba.

Fontos mondat és még időben hangzott el.

Kötelezés és lövetés nélkül.

Halkan, csendben, „kövéresen”.

Ahogy általában, úgy erre a mondatára is érdemes figyelni. Mindkét oldalon.

Mert akkor az ellenzék 2018 után is keresheti a maga Marosánját.

Az eredeti meg forogjon ott tovább, ahová 25 éve került.

Nekünk nem hiányzik. 

Ébresztő!

Kövér László házelnök az OMÉK megnyitóján mondott egy súlyos és nagyon fontos mondatot: „Ez a kormány arra esküdött fel, hogy a magyar érdekeket védje és képviselje idegen érdekek között”. Amikor ezt mondta, akkor felnézett a papírjából és tiszta tekintettel, egyenesen nézve kamerába, vendégek szemeibe – üzent. Mert ez üzenet.

Üzenet – haza.

Üzenet a nagyvilágnak.

Fotó: MTI

Ezeket a cikkeket olvastad már?