Blogolj!

Gyurcsányék, a halottszámolók - Vasárnapi üzenet, 2020. május 10.

Csúri Ákos
2020.05.10.

Elvileg tegnapelőtt volt a Győzelem napja. Gyakorlatilag nem. Holott évtizedek óta mindig ezt ünnepeltük. A második világháború végét az európai színtéren. Díszszemlékkel, nagy beszédekkel, a fasizmussal évente történő végleges leszámolással.

Most a harmadik világháborúját vívja Európa és a többi kontinens. Messze még a vége, messze még a vége. Az ellenség kifürkészhetetlen. Láthatatlan.

Alattomosan jön, és válogatás nélkül gyilkol.

Egykoron tartotta magát a világ az ókori mondáshoz, miszerint olimpia alatt hallgatnak a fegyverek.

Ma a fegyvertelen ellenség legyőzte az olimpiát. El kell halasztani. Egyelőre egy évre. És ennek a háborúnak az a bizonytalansága, hogy nem tudni: tényleg egy évre-e.

Díszszemlék nincsenek. Dísztelen bezárkózás van. Az egyetlen hatásos fegyver. A túlélés fegyvere.

És a biológiai mellett dúl a számháború is, naná. Névtelen hallottak számai vetélkednek és adnak „érvet” politikai vitázóknak, mint gyerekkorunkban az autóskártyákon látható, elérhetetlennek tűnő csodaautók végsebességei. Az nyert, akinek többel ment az autója.

Ma az gondolja magát győztesnek, aki a saját érvei alátámasztására több halottat tud mondani más országokból. A gyurcsányoknak, szabótímeába és dobrevklarisszába oltott karácsonyoknak, márkizayoknak nem számít, hogy a halottak is emberek. Akik tudtuk és szándékuk nélkül kerültek bele a politikai kommunikációba személyüktől megfosztott számadatokként, és lettek politikai acsarkodók példái. Esztelen? Az. Mint az egész világunk.

Többek között ezért – is – van még oly messze a győzelem napja.

Mert nem csak a vírust kell legyőznünk – ha lehet -, hanem magunkat is.

Utóbbi a nehezebb.

Ezeket a cikkeket olvastad már?