Mától kezdve lövünk (Vasárnapi üzenet, 2017.december 17.)

Marosán Buci Gyuri mondta ezt, 1956. december 8-án.

Lett is sortűz.

Salgótarjánban (is). Ahol nem tudott Buci Gyuri megállapodni a munkástanáccsal. Érvek? Ugyan! Sortűz!

Aztán a konszolidációval Kádár kipicsázta legfőbb belső riválisát, szép lassan térdre és visszavonulásra kényszerítette az egykori péksegédet.

Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy!

Hogy egy újabb klasszikust citáljunk ide.

Marosán az MSZP megalakulása után még tiszteletbeli elnöke lett - a rendszerváltáskor(!) - az MSZMP-nek (Thürmer, Ribánszki Róbert, Berecz János – emlékszünk még?), majd...

...majd 25 éve, december 20-án elhunyt.

És semmi, de semmi cikk róla, pedig...

Marosán György

A mai háborús belpolitika Marosán Buci terepe lenne.

Lőne és lövetne.

Ha tehetné, gyárakban csapkodná az asztalt, lázítana, szervezne – föld alatt és föld felett –, utcára vinne ilyen-olyan – többnyire hazug – indokkal ezreket, megafon nélkül beharsogná a Hősök terét.

Látszólag az ellenzék annyira sz.r helyzetben van, hogy mint egy falat kenyér, úgy kellene nekik Marosán. Aki tüntetne akkor is, ha rossz az idő...

De az ellenzéknek még egy Marosánra sem futja.

 

Közvéleménykutatókra viszont igen.

A héten Kövér Lászlónak Szegeden volt egy, a hírekben fel nem kapott, ugyanakkor rendkívül fontos gondolatmenete arról, hogy miért is ilyen magas ma a Fidesz támogatottsága és előnye ezeknél a cégeknél. Azt mondta Kövér, hogy most, decemberben 57 százalékot mérnek, majd januárban, februárban ez elkezd csökkenni – azaz közelít a valós adatokhoz – és akkor a közvéleménykutatók meg az ellenzék belekezdhet a „zuhan a Fidesz népszerűsége” vagy éppenséggel a „megfordult a trend” mantrákba.

Fontos mondat és még időben hangzott el.

Kötelezés és lövetés nélkül.

Halkan, csendben, „kövéresen”.

Ahogy általában, úgy erre a mondatára is érdemes figyelni. Mindkét oldalon.

Mert akkor az ellenzék 2018 után is keresheti a maga Marosánját.

Az eredeti meg forogjon ott tovább, ahová 25 éve került.

Nekünk nem hiányzik. 

Botka feneke billentésre kész - Vasárnapi üzenet, 2017.július 2.

Azért az kellőképpen gáz, amikor a nagy dérrel-dúrral berobbanó, mindent és mindenkit – mint egy „rendes” ávós – ki- és lesöpörni akaró Botka Lászlónak a sajátjai küldték el a selyemzsinórt egy hete. Mert a Habony-média oszlopos tagjának még a 24.hu csúsztatásban igen jeles szerkesztői sem hazudják a Vasárnapi Híreket és Publicus Intézetet.

Botkáról letépték a nadrágot és – ha már tegnap nyílt a Pride, akkor éljünk ide illő hasonlattal – pucsíttattak vele egyet, hogy aztán lendüljön a láb és… s.ggbe billentse a mindenkor és mindig izzadó szegedi „óriást”.

Kimondatott: Lacinak vége.

Mondjuk, mi ezt már az első perctől láttuk, de örömmel tapasztaljuk, hogy szoci fronton is vannak még józanabbak.

Mert az az ámokfutás, amit e meleget (éghajlatot) szerető láncdohányos rendezett a baloldalon, az bizony még egy molnárcsabának (nem Kisoroszi kiváló polgármesterének, hanem a Gyurcsány valagában lihegő dékásnak) is dicséretére válna. Hogy megszívatta és leégette az őt kényszeresen pajzsra emelő (lévén a Választmány választásán Hillert támogatta Botkával szemben) pártelnökét, az – innen, a túloldalról – a régi szép mensevik-bolsevik leszámolásokat villantotta fel az emberben. Hogy hülyét csinált a szoci frakcióból és annak vezetőjéből, az megint csak posztkomcsi belügy.

De az, hogy a történelem egyik legdemagógabb (nem mellékesen Rákosi (Rosenfeld) Mátyástól csórt) kampányszlogenjével – miszerint Fizessenek a gazdagok! – egy tapodtat sem tudta növelni az elégedetlenekre építő szocialisták szavazótáborát, nos, az valóban felveti a politikai alkalmasság kérdését.

És így már magyarázatot kapunk arra is, hogy az örök ígéret, az üstökösként az országos politikába robbanó (igaz, 1994-ben már képviselő volt, úgyhogy újdondásznak nehéz lenne beállítani) Maci Laci miért is melengette ülepét a szegedi Városházán 2002 óta úgy oda ragasztva, hogy Baktón túl kimozdulni sem volt kedve. (Kivéve a meleg égövi teleléseket).

Mert pontosan tudta, hogy egy politikai analfabéta, aki csak kézi vezérléssel és fenyegetéssel tud ideig-óráig hatalmat mutatni.

Ám nimbusza most már Szegeden is megkopott. A Szeviép-ügy, meg a parkolási botrány (ugye, Fizessenek a gazdagok!...) betett Lackó mackónak, és az országos bukta is kikezdheti a polgármesteri alkalmasságát.

Népiesen szólva, szaros lett Laci gatyája, ezért lehúzták róla, hogy aztán lendülhessen az a láb…

És ki tudja hol áll meg? (Nem a láb, hanem a repülő Laci).

Mert hirtelenjében az a helyzet állt elő, hogy nemhogy miniszterelnök nem lesz, hanem még a polgármesterséget is bukhatja.

Vajon megelégszik-e egy biztos, de sokat nem ígérő mezei parlamenti képviselőséggel?

Szoci körökben most már csak ez lehet szerintem a kérdés.

Ez az ő bajuk. Sz.rni rá!

Botka, a vak hazudozó

Botka László, Szeged szoci ura a Szabad Nép utódjának odanyilatkozta a napokban: „Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarják a menekültek, nem is találkoznak velük az utcákon”. Hát, találkoznak. A Belvárosban. Már razzia is zajlik. A vak is látja. Csak Botka nem.

100, az száz

Csúri Ákos
2013.07.28.

Valamikor Kolozsvárott virult és működött a ma Babes-Bolyai néven ismert egyetem. Aztán eljött (mit jött, viharzott) Trianon és békediktátuma, és a professzoroknak, docenseknek, és persze családjaiknak költözniük kellett. Volt, aki Budapestre, volt, aki Szegedre. Dr. Szőkefalvi-Nagy Gyula utóbbit választotta.

Ezeket a cikkeket olvastad már?