Becsület - Vasárnapi üzenet 2018.01.21.

Csúri Ákos
2018.01.21.

Pénteken este nem egy márkitól volt zajos a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szálló díszterme, hanem egy házaspár duplán kerek (50 és 40) születésnapi köszöntésétől. Márki-Zay Péter erőltetett lokálpatriotizmusával szemben itt egy valódi értékrenddel szembesült a meghívott és az eseményre tiszta szívvel érkező társaság.

Mintegy 160 fő.

Köztük politikusok, államtitkárok, igen csak tehetős üzletemberek, kommunikációs szakemberek, jogászok, ügyvédek, energetikai cégvezérek és...

...és az ünnepelt üzletember cégének munkatársai.

DJ RÁKÁSZ, mert buli volt

Könyvelő, titkárnő, műszaki alkalmazott.

Az üzletember egy kis Csongrád megyei városból indult, dolgozott ésszel és két kézzel egyaránt. Érték pofonok (nem kicsik), volt idő, amikor teljesen lenullázódott, de talpra állt, bátor döntéseket hozott és mindig olyanokkal vette körbe magát, akiktől tanulhatott, akiknek köszönhetően fejlődhetett. Sikeres, nagyon sikeres és tehetős üzletember lett, akinek közvetlensége és gerince már az első találkozáskor megragadott.

És a felfelé ívelő életútszakasz alatt jottányit sem változott.

Ez a gerinc, ez a tisztesség mutatkozott meg péntek este is. Megtehette volna (mindene adva van hozzá), hogy egy elitista partyt szervezzenek feleségével (üzletemberek, politikusok, cégvezérek, lobbisták, komoly médiaszereplők szűkebb körű részvételével), de nem ezt tették, mert fel sem merült bennük. Hanem szívükre, érzéseikre hallgatva azokat hívták első sorban, akiknek köszönhetően eljutottak odáig, hogy a szűk körű elit őszinte és érdekmentes barátságát is kiérdemeljék.

Mert pontosan tudják, hogy honnan indultak és kikkel.

És ez sokkal fontosabb, mint hogy hova jutottak.

Ezért lett BULI (a meghívón olvasható dress code-ban sem a fekete-fehéren, hanem a „lazán” szón volt a hangsúly) és nem party, ötletekkel, egy régi vágású, de zseniális DJ hangulatteremtésével.

Az asztalnál, vagy éppenséggel a táncparketten azon tűnődtem, hogy milyen jó lenne, ha ezt a politikusok sem felejtenék el. Mármint, hogy honnan jöttek.

És nem azok, akik kiérdemelték a meghívást.

Hanem azok, akik nem voltak ott.

Az önmagukat felfújó, közszereplőnek, megmondóembernek és messiásnak beállító za(y)jos márkik.

Akiktől a rongyrázás sem áll távol.

Szerencsére a Fekete Sasban polgári teríték volt...

Ezeket a cikkeket olvastad már?